Ecostat: még nagyobb GDP-esés várható idén

Az Ecostat számításai alapján 2009-re a GDP 4,1 százalékos visszaesése várható, 2010-re már kismértékű javulással számolnak. Idén az ipari termelés erősen visszaesik, az építőipar recessziója tovább tart a prognózis szerint. A mezőgazdaság tavalyi kiugró teljesítményét várhatóan nem tudja megismételni, a szolgáltató ágazatokban a kereslethiány kevésbé érezteti a hatását. A reálgazdaságot elsősorban a kereslet általános visszaesése sújtja, amit az export januári 31 százalékos visszaesése is mutat. A hazai értékesítés csökkenése kisebb mértékű. A külső kereslethiány már rövidtávon is visszavetette az exportpiacokra termelő ipari tevékenységet: januárban a volumencsökkenés a kiigazítatlan adatok szerint csaknem 20 százalékos volt.

A termelés visszaesésével szaporodnak az elbocsátások, ez szűkíti a belföldi keresletet. Az államháztartás bevételei is csökkennek, a munkanélküli ellátások, segélyek stb. iránti igény növeli az államháztartási hiányt, ami további megszorító intézkedéseket kényszerít ki. 2008. utolsó negyedévében a háztartások fogyasztása 4,4 százalékkal csökkent, az év egészében az előző évinél 0,7 százalékkal fordítottunk kevesebbet a fogyasztási kiadásokra. 2009-ben a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmének 4-5 százalékos csökkenésével számolunk, és a lakossági fogyasztás nagymértékű, 4,7 százalékos csökkenését valószínűsítjük, ami részben az egyensúly javító intézkedések, részben pedig az óvatossági motívum erősödésének a következménye. A lakossági fogyasztás mellett a közösségi fogyasztási kiadások is visszaesnek, mintegy 3 százalékkal.

2009-ben folytatódnak a kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok. Az egyre borúlátóbb keresleti tendenciák beigazolódása esetén a válságból adódó idei foglalkoztatás-csökkenés meghaladhatja a 100 ezer főt. A legnagyobb elbocsátó ágazatok valószínűleg a gépipar, az építőipar, később pedig a kereskedelem lesznek, de néhány olyan szolgáltató ágazat, mint a vendéglátás, ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatás is veszélyben van. A gazdasági válság következtében 2009 egészére átlagosan 9,5 százalék körüli munkanélküliségi rátára számítunk, és a sokasodó elbocsátások és a gyenge szezon eredményeként már az első negyedévben 9 százalék közelében lehet.

A bruttó állóeszköz-felhalmozásban 2009-re az előző évinél jóval nagyobb mértékű, 5,7 százalékos visszaesést feltételezünk, minden nagyobb beruházó ágazatban a beruházási aktivitás hanyatlására számítunk. Egyre több vállalat fogja elhalasztani fejlesztéseit, és a lakásépítések terén is jelentős visszaesés várható. Az év vége felé már kisebb mértékű enyhülést valószínűsít a kutatóintézet, ami egyrészt az EU-s hitelek növekedésének, másrészt a gazdasági partnerek termelést élénkítő programjainak lesz köszönhető.

2009-ben a külkereskedelem jelentős, a GDP visszaesését meghaladó mértékű csökkenésére számíthatunk mind a kivitelben, mind a behozatalban. A legnagyobb exportkiesés azokban az ágazatokban várható, amelyeknél a kivitelnek nagy az importigénye. A belföldi keresletcsökkenés miatti importszűkülés hatása kompenzálja az egyenlegromlást, összességében a külkereskedelmi mérleg idén számottevően nem fog romlani. Az év egészében az export 10,8 százalékos csökkenése várható. A közvetlen és közvetett hatásokat is figyelembe véve 2009-ben az import 12,3 százalékos visszaesésével számolunk, ebből 3,5 százalék a fogyasztás, 8 százalék az export és 0,8 százalék a beruházás visszaesése. Jövőre – elsősorban a bázishatás és némi forgalom élénkülés eredményeként – mindkét viszonylatban enyhe növekedés valószínűsíthető. A fogyasztói árak 2009-ben 3,4 százalékkal emelkednek, 2010-ben az infláció további enyhe csökkenésével számolunk.

2009-ben új kihívásokkal kell szembesülnie a költségvetési politikának. A gazdasági növekedés kilátásai fél év alatt több mint hat százalékponttal romlottak, s ez érzékenyen érinti mind a bevételi, mind a kiadási oldalt. A pénzügyi feltételek folyamatos romlása következtében a kormány több makrogazdasági pálya kidolgozására kényszerült az elmúlt néhány hónapban. A legújabb makropálya mintegy 2-2,5 százalékponttal rosszabb, mint ami az elfogadott költségvetésben szerepel, ez 200-240 milliárd forint pluszpénz előteremtését teszi szükségessé. A legfrissebb kormányzati tájékoztatás szerint a fedezetet kizárólag a kiadási oldal mérséklésével tervezik megvalósítani, így kompenzálják a tervezettnél kisebb növekedésből fakadó bevételcsökkenést, és tarthatóvá teszik az idei évre tervezett 3 százalékot meg nem haladó ESA hiányt. Természetesen akkor, ha a növekedési kilátások nem romlanak tovább, vagyis nem lesz szükség újabb beavatkozásra. Az első két hónap végén az államháztartás hiánya – az önkormányzatok nélkül – 256,6 milliárd forint volt. Ezen belül deficittel zárta a februárt a központi költségvetés (-262,0 Mrd Ft), és a társadalombiztosítási alapok (-26,1 Mrd Ft), míg az elkülönített alapok egyenlege pozitív volt (31,5 Mrd)