Minden lehetséges eszközzel igyekeznek elkerülni az elbocsátásokat a cégek még a válság idején is Nyugat-Európában – állapítja meg a munkaviszonyok elemzésére létrehozott EU-s ügynökség legújabb tanulmánya. A dublini székhelyű Eurofound felmérése szerint a munkaidő-rövidítéstől kezdve a fizetéscsökkentésen, a kötelező szabadságra küldésen vagy a fizetés nélkülinek mondott (valójában a bér 20-30 százalékát biztosító) szabadságon át a munkaidő egy részének továbbképzéssé alakításáig a cégek igen sok kreatív módszert vetnek be, csak hogy megússzák a leépítéseket.
A nyugati társaságok zöme ugyanis felismerte: amikor véget ér a válság, sokkal többe kerül majd az elbocsátott szakképzett munkaerő pótlása, mint ha most mindent megtesznek az alkalmazottak megtartásáért. Magyarországon ezzel szemben a cégek sokkal inkább elbocsátásokban gondolkodnak, mint a rövidített munkaidő alkalmazásában – derült ki a Hewitt közelmúltbeli felméréséből.
Érdekes a Honda példája. A japán autógyár egyik brit üzeme (Swindonban) februártól május végéig leállt. Az alkalmazottak azonban a négy hónapos szünet első felére a teljes fizetésüket kézhez kapják, a második felére pedig körülbelül a 60 százalékát. S amikor júniusban újraindul a termelés, mindenkinek annyi ingyenes túlórát kell teljesítenie, amennyinek értéke megfelel a négy hónapos leállás alatt folyósított pénznek.
A rövidített munkaidő azonban immár nem csupán az iparban terjed. Németországban például a mostani recesszió abban is különbözik a korábbiaktól, hogy immár számos szolgáltató cég is ezt vezeti be – tudósít a Wirtschaftswoche. A Praktiker barkácsáruházlánc és a Lufthansa Cargo teherszállító légitársaság már márciustól négynapos munkaidőt alkalmaz, a világ egyik legnagyobb utazásszervezőjének számító TUI pedig májustól rövidíti a munkaidőt.
Németországban februárban összesen 1,070 millió alkalmazott dolgozott rövidített munkaidőben, s ez a szám a következő hónapokban jelentősen emelkedik. Ehhez persze az ennek alkalmazásához kapcsolódó állami támogatás is hozzájárul: a német munkaügyi hivatal ugyanis a kiesett munkabér 60 százalékát megtéríti az alkalmazottnak. Hasonló állami támogatást kínál a rövidített munkaidőt bevezető cégeknek Franciaország, Hollandia és Ausztria is.
A munkaerőköltséget azonban nem csak rövidített munkaidővel lehet csökkenteni. Az Aer Lingus ír légitársaság például igen sajátos módszert talált ki a személyzeti kiadások lefaragására, s erről meg is tudott állapodni a szakszervezetekkel. Az alku értelmében 1500 dolgozónak a következő választási lehetőségeket kínálták fel: vagy végleg megszűnik az állásuk, vagy elfogadják az elbocsátást egy csekélyebb összegű végkielégítés fejében, s a cég azonnal újra visszaveszi őket a korábbinál alacsonyabb fizetéssel. A paramétereket olyan jól sikerült meghatározni, hogy a munkavállalók több mint 80 százaléka elfogadta ezt a konstrukciót.
A válság a tanácsadói üzletágban is innovatív megoldások bevezetésére kényszeríti a munkaadókat. A KPMG brit részlege 11 ezer alkalmazottjának ajánlotta fel a következő választást: vagy négynapos munkahétre áll át 20 százalékkal alacsonyabb fizetésért, vagy egy-három hónapon át nem dolgozik, s erre az időszakra az eredeti javadalmazása 30 százalékát kapja kézhez.
A munkaidő csökkenését sok cég igyekszik a dolgozók továbbképzésével ellensúlyozni. Ezek a vállalatok ugyanis hosszú távon gondolkoznak, s igyekeznek már most felkészülni a válság utáni időkre – állapítja meg az Eurofound.
Támogatás itthon is. Magyarországon a kormány február végén fogadta el az uniós forrásból finanszírozott munkahely-megőrzési támogatás bevezetését. E szerint négynapos munkahét alkalmazása esetén minden ötödik munkanap bérköltségét megtéríti az állam a munkáltatónak, maximum a munkavállalók 50 százalékáig. A szociális tárca becslése szerint 50 ezer állás őrizhető meg a program révén, amelyre 30 milliárd forintot fordítanak. A támogatást igénybe vevő cégek vállalják, hogy két évig nem hajtanak végre létszámleépítést, illetve a bértámogatásban részesülő dolgozókat heti egy napon képzésre küldik. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.