"Inkább adónövelés, mint -csökkentés" - Elemzők a Bajnai-programról

Barcza György, K and H Bank vezető elemzője a válságkezelő program egészével kapcsolatban elmondta: a lépések nagyjából megfelelnek az előzetes várakozásoknak. Véleménye szerint a piac számára a 3 százalék alatti államháztartási hiánycél tartásához biztonságot ad Bajnai Gordon azon kijelentése, miszerint ha a makrogazdasági pálya még tovább romlana a mostani 5,5-6 százalékos recesszióhoz képest, akkor is van még mozgástere a kormánynak, hogy újabb bevételnöveléssel tartsa a tervezett költségvetési hiányt - írja a hvg.hu az MTI alapján.

Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint a programban nincs gyökeresen új dolog, az adózás területén nagyjából ugyanazt az irányt követi, amit a jelenleg "tetszhalál" állapotában lévő, már benyújtott adócsomag. Hangsúlyozta: 2009-ben inkább adónövelésről lehet beszélni, mint -csökkentésről, hiszen az áfa-emelés jóval több adóbevételt eredményez, mint a munkaadói járulék 5 százalékpontos csökkentése a minimálbér kétszereséig.

A tervezett áfa-emeléssel kapcsolatban az elemzők egyöntetűen az inflációgyorsító hatásra figyelmeztettek. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Erst and Young adószakértője hangsúlyozta, az áfa-emelés "békeidőben" - amikor nincs válság - pontonként 0,6 százalékos inflációt jelent, most azonban, recesszió idején nyilván kevesebbet fog. Azzal összefüggésben, hogy belépne egy 18 százalékos, kedvezményes, átmeneti áfa-kulcs, úgy vélekedett, hogy ez elsősorban az elfogadhatóság érdekében hozott intézkedés, bevezetése pedig felesleges, ugyanis - mint fogalmazott - "a szociálpolitikát az adórendszerből ki kellene vinni". Az adószakértő hozzátette, meglepődne, ha ez a kétpontos csökkentés megjelenne az árakban, kivéve a távhő esetében, mivel az hatósági áras.

Barcza György az áfa-módosításokkal kapcsolatban elmondta: a jelenlegi 3 százalékról várhatóan 7 százalék körülire fogja gyorsítani az inflációt, ami - ha megjelenik az árakban - jelentősnek mondható. Emellett hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jelenleg 2,5-3 százalékos inflációs szint körül mozog, ami megfelel a maastrichti kritériumnak, azonban a fő inflációs számot tekintve - az áfa-emelés következtében - eltávolodhat az ország ettől a mértéktől, vagyis "távolodunk az eurótól".

Erdős Gabriella rámutatott, hogy az unióban a 25 százalékos áfa-kulcs - amennyire a kormány javaslata szerint nőne a forgalmi adó felső kulcsa - a legmagasabbak közé tartozik, azonban átmenetileg vállalható. Az adószakértő szólt az áfa-növekedés egyszeri inflációs hatásáról, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az általában deflációval párosuló gazdasági visszaesés során szerencsés növelni a forgalmi adót. Akkor, amikor a boltok inkább árengedményt adnak, csak hogy vásárolják a termékeiket, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy az áfa-növekedést áthárítják a fogyasztóra - jegyezte meg; kiemelve ugyanakkor, hogy a recesszióból való kilábalásnak egyik módszere a keresletnövelés, az áfa-emelés viszont ilyen irányban nem hat.