Már a képzett munkaerőt is érinti a válság

A gazdasági recesszió hatására az álláskeresők létszáma az elmúlt egy év alatt 100 ezer fővel, mintegy 25%-kal nőtt. Összhangban az export visszaesésével Magyarországon is a feldolgozóiparban érzékelhető a legnagyobb visszaesés, az álláskeresők közé első ízben belépők többsége ebből a körből kerül ki.

A létszámcsökkentés a legfejlettebb régiókat érinti leginkább, így a Közép- és Nyugat-dunántúli valamint a Közép-magyarországi régiót, azonban itt találjuk a legtöbb újonnan bejelentett üres álláshelyet is. A leghátrányosabb helyzetű régiókban a válság hatásai gyengébbek, az álláskeresők létszámának jelentős növekedése kevésbé jellemző. A recesszió kapcsán megfigyelhető az a trend is, hogy leghamarabb azok kerülnek utcára, akik már korábban is álláskeresők voltak. Bár az üres álláshelyek száma nem éri el az álláskeresők létszámát, azonban így sem sikerül minden üres álláshelyet betölteni a kereslet és az állást keresők eltérő területi és szakmai összetétele miatt. „Ennek érdekében számos új képzési program támogatása indul az elkövetkező hónapokban főként uniós finanszírozásban, hogy a munkavállalók alkalmazkodó képességének javításával felkészüljünk a munkaadói igények kielégítésére. Itt nemcsak szakképzésekről, hanem a munkaadók számára fontos készségek fejlesztéséről is szó van, hiszen legnehezebb helyzetben a képzetlen, gyengén kommunikáló számítógépes ismeretekkel nem rendelkező, nyelveket nem beszélő felnőttek vannak. A válság ugyanakkor egyre inkább érinti a képzett munkaerőt is, számukra speciális átképző programokat dolgozunk ki” – tette hozzá az FSZH főigazgató-helyettese.

A foglalkoztatás elősegítésének fókuszába az utóbbi hónapokban is a munkahelymegtartás került. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségei a válság első jeleinek észlelése óta hosszított ügyfélszolgálattal várják az állásvesztéssel érintetteket és álláskeresőket „Ugyan-akkor kirendeltségeink helyi szinten fontos szerepet játszanak a munkahelymegőrző támogatások elbírálásában is” – tette hozzá dr. Soós Adrianna. Munkahelymegőrző támogatásokra már eddig is több ezer pályázat érkezett az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz és több mint ezer az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményeihez. „Május első napjaitól már az uniós munkahelymegőrző támogatásokra is lehet pályázatot benyújtani.

A támogatások célja, hogy a válság időszakában is megőrizzük a munkahelyeket és segítsük a munkaadókat abban, hogy az állásokat esetleg csökkentett munkaidővel, szervezési intézkedésekkel vagy esetleg átmenetileg veszteséges tevékenység esetén is fenntartsák” – mondta el a főigazgató-helyettes. Az eddig megnyitott és a következő hónapban megnyíló munkahelymegőrző forrásokkal az eddig beérkezett igények és megítélt támogatások alapján mintegy 100 000 ember munkahelyének megtartásához járulhatunk hozzá.” „Tanúi vagyunk annak, hogy a munkaerőpiac és a foglalkoztatás sokkal erőteljesebben reagál a válságra Európában, mint gondoltuk – mondta el az EU munkaerő-piaci trendjeinek értékelése kapcsán Wallis Goelen, az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának Foglalkozatási és Mobilitási részének vezetője. Áprilisban a munkaerő-piaci kilátások nagyobb mértékben romlottak az Európai Unióban, mint vártuk, meredeken emelkedik a munkanélküliség.

A legnagyobb nyugtalanságot a fiatalok, a pályakezdők elhelyezkedése jelenti számunkra. A munkanélküliség visszaszorítása és megállítása érdekében hatékony összefogásra és együttműködésre van szükség a szociális partnerekkel, s a krízis leküzdésében a foglalkoztatási szolgálatok szerepe felértékelődik.” Ennek érdekében 2009. május 7-én a szociális partnerekkel közösen tart az Európai Bizottság csúcsértekezletet, mely alapvetően négy prioritás köré szerveződik: a munkahelyek megőrzése és generálása, a képzettségi szint emelése, megkönnyíteni a munkához való hozzájutást és az uniós pénzeszközök alkalmazását.

Wallis Goelen a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „megoldása lehet e recesszió kezelésének a csökkentett munkaidő bevezetése a végleges munkanélküliség elkerülése érdekében, továbbá kiemelten kell sürgetni az unió egész területén a szektorális szintű kollektív szerződések létrejöttét. Az Európai Unióban jelenleg egymillió betöltetlen álláshely van, ennek mentén kulcsfontosságú feladat regionális és uniós szinten is az álláskeresők mobilitásának elősegítése. El kell jutnunk oda, hogy egy EU-polgárnak ne okozzon gondot a mobilitás, ehhez azonban meg kell oldanunk számos, a témával összefüggő kérdést is, így például azt, hogy tudjon a munkavállalóval együtt a család is költözni, vagy az uniós tagországokban kereshető bérek közötti különbségeket kezeljük.”

 Dr. Werner Schelling, az osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat szenior nemzetközi tanácsadója szerint Ausztria foglalkoztatási problémái hasonlóak a magyar gondokhoz. Ausztriában 2007 novemberétől hónapról hónapra fokozatosan növekedett a munkanélküliség, idén márciusban 29%-kal több álláskeresőt regisztráltak, mint tavaly az azonos időszakban. „Összefogásra van szükség, arra, hogy megoszthassuk az országszintű tapasztalatokat, és uniós szintre hozhassuk a legjobb válságkezelő módszereket” – tette hozzá dr. Schelling.