Lendvai: a kényszer szülte az adóemeléseket

Az MSZP elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában arról is beszél, eltekintettek volna az áfaemeléstől, ha nem lett volna válság. A családosokon és a gyermeket várókon újabb szolidaritási csomaggal segítene a kormány.

Világgazdaság - Az Országgyűlés által már elfogadott, illetve a még tárgyalt adócsomag több elemét bírálják a szakértők. Az MSZP mennyire tud azonosulni a kormány elképzeléseivel, illetve milyen mértékben vezényelte, vezényli kényszer az adócsomag megszavazását?

Lendvai Ildikó - Az adócsomag lényegét, amely szerint a bért terhelő adók csökkenjenek, de a vagyoni típusú adók hangsúlyosabban jelenjenek meg, „békeidőben” is aláírnám. Különösen, hogy a vagyonadó valóban a nagyobb értékű vagyonnal rendelkezőktől kér több teherviselést.

Világgazdaság - Éppen erre mondta azt az ellenzék, hogy a kormány meghátrált, mivel az ingatlanadó 30 millió forintos értékhatára tekintetében végül a szocialista frakció javaslata érvényesült, vagyis „felpuhították” a kabinet eredeti javaslatát.

Lendvai Ildikó - Ugyan. A 30 milliós értékhatár a Reformszövetség javaslatai között szerepelt, azt pedig senki nem nevezte puhának, sőt. Valóban volt más alternatíva is, ami kisebb értékű ingatlanokra is vonatkozott volna.

A mostani javaslat egyszerre szűkebb és tágabb: csak a nagyobb értékre vonatkozik, de valóban vagyonadó, mivel nemcsak az ingatlanokra, hanem egyéb vagyontárgyakra is kiterjed. Így a lakosság 5-10 százaléka visel új terhet – már amennyiben új, hiszen több önkormányzat vetett már ki valamilyen adót az ingatlanokra –, míg a munkavállalók 90 százaléka jobban jár.

Különben sem értem, mi a legnagyobb ellenzéki párt baja. Az imént azt idézte fel tőlük, hogy a rendszer „felpuhult”, máskor viszont még a 30 milliós határt is keménynek tartják. Az országos politikában az ördögtől valónak kiáltották ki az ingatlanok adóztatásának már az elvét is, polgármesterként meg régen alkalmazzák.

Csak ki ne zárják például szegény Pokorni Zoltánt a pártból, mert ő vezette be kerületében az ingatlanok adóztatását! De persze van az adócsomagban olyan elem is, amiben, ha nem volna válság, boldogan lennék bőkezű. Ha nem volna válságkényszer, szívesebben venném, ha az adócsomag által nagyobb nettó adócsökkentést tudnánk véghez vinni, vagy ha el lehetett volna tekinteni az áfaemeléstől, illetve ha egy alacsonyabb középső kulcsot tudtunk volna megállapítani.

Világgazdaság - A kényszerintézkedések közé tartozik az eva emelése is?

Lendvai Ildikó - Az áfaemelés mindig az eva emelésével jár együtt, hiszen különben aránytalanság állna elő az áfafizetők és az evások között.

Világgazdaság - Az eva emelése a jövő évtől több pénzt visz el az így adózóktól, tehát kevesebb marad abban a bizonyos borítékban.

Lendvai Ildikó - Ez kétségkívül így van, de nem is az evásoknak ígértük azt, hogy több marad majd a borítékban, hanem az átlagos munkavállalóknak. Az az érzésem, hogy az evások köre így sem apad nagyon, még mindig meg fogja érni. De az eva emelése kényszer, nem vagyok tőle boldog.

Világgazdaság- A személyi jövedelemadó változásai különbözőképpen érintik a különböző keresetűeket, legjobban az átlagkeresetűek járnak.

Lendvai Ildikó - Igen, de rosszul senki sem jár.

Világgazdaság - A minimálbéresek sem? Nekik azért sok nyereségük nem lesz az szja-emelésből.

Lendvai Ildikó - Nem lesz sok nyereségük, de pár ezer forint azért igen. Aki eleve keveset, vagy alig adózik, annak értelemszerűen nehéz adócsökkentéssel sokat kedvezni. De az szja-módosításnak áldozata gyakorlatilag nincs, csak nyertese. Legnagyobb nyertese kétségkívül az átlagfizetéssel rendelkező, de haszna azért szinte mindenkinek van.

Az interjú második része!

Kósa Lajossal, a Fidesz alelnökével készült interjúnkat itt olvashatják!

Világgazdaság - A napokban gazdasági vezetők úgy nyilatkoztak, bár egyetértenek a kormány adóelképzeléseivel, hiányolják a gazdaságélénkítést célzó intézkedéseket. Az MSZP-nek milyen elképzelése van erről?

Lendvai Ildikó - A gazdaság élénkítésének két formában kell megvalósulnia. Egyrészt ilyen hatása lesz az adó- és a bérterhek csökkentésének.  Hiszen éppen a gazdasági vezetőktől hallom vagy tíz éve, nyilván nem véletlenül, hogy a gazdaság csak akkor fejlődhet, ha csökkennek a foglalkoztatás terhei. Most az átlagfizetés körül havonta körülbelül 10 ezer forinttal kevesebb járulékot fizet majd a munkaadó, és mintegy 15 ezer forinttal kevesebb szja-t a munkavállaló.  Másrészt, és ilyen intézkedéseink lesznek, tovább kell könnyíteni a fejlesztési források elérhetőségén. Ehhez leginkább eljárási szabályok megváltoztatására van szükség.

Világgazdaság - Milyen intézkedésekkel segítenének azokon, akiket a szociális támogatási rendszer megváltoztatása érint érzékenyen?

- Az Út a munkához programot, amely a szociális segélyezést változtatta meg, inkább segítségnek, mint korlátozásnak tartom. Nem korbács, hanem mankó. Járulékszerző munkalehetőséget ad a munkaképes segélyezetteknek. Ahol valóban fel kell készülni a segítségre, az a két évre rövidült gyesről a munkába visszatérő kismamák dolga. Ehhez egy újabb szolidaritási intézkedéskosár kell, de ez már nem azonnali, hanem két év múlva esedékes gondoskodást kell, hogy jelentsen, hiszen az új rendszer csak a még meg sem született babákra vonatkozik. Az uniós fejlesztések között gyorsítjuk a bölcsődeépítést.

Szeretnénk, ha a kistelepüléseken már két éves kortól lehetne óvodába menni. Ehhez át kell alakítani az intézményrendszert. Könnyen lehet, hogy valamilyen állami segítséget kaphatnak a családi, házi napközik is. Így nemcsak az önkormányzati, hanem a családi típusú vállalkozási formák is elterjedhetnek. Fontolóra vesszük, milyen anyagi és jogi háttér kell ahhoz, hogy ha valaki nem egész napközit működtetne, de egy-két gyerek gondozását szívesen vállalná otthon, ehhez legális körülményeket teremthessen. 

Világgazdaság - Ez tehát a napokban bejelentett szolidaritási intézkedéscsomag folytatása lenne?

Lendvai Ildikó - Igen. Kifejezetten családsegítő programnak szánjuk.

Világgazdaság- Mikorra várható a konkrét javaslatok kidolgozása?

Lendvai Ildikó - A jogszabályokon már dolgozunk, a program fő irányai és szabályozási teendői még a nyári szünet előtt elkészülhetnek.

Világgazdaság- A már ismertetett szolidaritási csomag elsősorban kiken próbál meg segíteni? Egyáltalán: milyen mértékben tud segítséget nyújtani azoknak, akiket a válság a legérzékenyebben érint?

Lendvai Ildikó - Főleg a kisnyugdíjasokon szeretnénk segíteni, mivel számukra a 13. havi nyugdíj elvétele érzékeny veszteség, még akkor is, ha havi nyugdíjuk vásárlóértéke az új szabályok szerint minden körülmények között megmarad.  Erre szolgál a méltányossági nyugdíjalap növelése, ami 40 ezer családon segíthet. De a nyugdíjasokat érinti a 65 éven felüliek utazási kedvezményének megtartása. Ettől több mint másfél millió idős ember lélegezhet fel. Az ő terheik növelése helyett inkább a helyközi közlekedési vállalatokat, a MÁV-ot kötelezzük arra, hogy az eddigi „bemondásos” módszer helyett tisztességes regisztrációt vezessenek be, és ennek alapján igényeljék a nyugdíjas utasok utáni állami támogatást. Úgynevezett szociális krízisalapot hozunk létre azoknak, akik a válság következtében elvesztették a munkahelyüket, vagy más okból kerültek nehéz helyzetbe. Nekik – induláskor nagyjából 60 ezer családnak – 50 ezer forintig terjedő egyszeri segélyt tudunk nyújtani. Végül a devizahiteleseket is érintik a szolidaritási intézkedések. Az ő esetükben a munkájukat elvesztők mellett azokra is kiterjesztjük az állami garanciavállalásnak és a törlesztőrészletek mérséklésének a lehetőségét, akik dolgoznak ugyan, de a havi részletfizetésük összege elviselhetetlen mértékben megnőtt. Máris 360 ezer olyan hitelfelvevő család van, amelyiknek a törlesztőrészlete legalább 30 százalékkal nőtt meg. Ez az intézkedés nekik nyújt mentőövet.