Az a gond, hogy nem szennyezzük a levegőt

Az Európai Bizottság illetékese szerint az EU egyelőre nem dolgozta ki álláspontját arra, mit tegyen a 2008 és 2012 között felhalmozott széndioxid kvótákkal, holott decemberben a közösségnek az ENSZ klímaügyi csúcstalálkozóján kell megjelennie. "Hatalmas pénzekről van szó" – fogalmazott Barbara Helfferich szóvivő, az EurAtiv véleménye szerint pedig a kérdés "elefánt a porcelánboltban" a tárgyalások szempontjából.

A Kyotói Egyezmény szerint az országok számára AAU-nak nevezett, egy tonnányi széndioxidnak megfelelő egységekben számítják ki, mekkora kibocsátással rendelkezhetnek. A rendszerváltást követően azonban az ipar tevékenysége jelentősen csökkent a Kelet-európai régióban, ezért Oroszország és a régió más államai most nagy mennyiségű felhasználatlan emissziós krediten "ülnek".

Egy EU diplomata szerint Moszkva mintegy 5 milliárd kreditet gyűjtött, ez a mennyiség a teljes EU 2013 és 2020 közötti időszakra becsült kibocsátásának felel meg. A közép-euróőai országok összesen 2,2 milliárd kredittel rendelkeznek. A WWF szakértője szerint ha Oroszország és Ukrajna 2012 után is továbbviszi a krediteket, az veszélybe sodorhatja a klíma tárgyalásokat. A hírügynökségnek nyilatkozó informátor szerint a "forró levegő" problémája szakadást okoz az EU két részében. Úgy fogalmazott: "a magyarok például azt szeretnék, ha Brüsszel visszavásárolná a felhasználatlan egységeket".