Fél százalékot vágott a jegybank

A Reuters elmúlt héten kiadott elemzése szerint a megkérdezett elemzők nagy többséggel fél százalékpontos lazításra számítottak.

A megkérdezett 25 elemzőből csak ketten vártak ennél kisebb lazítást, vagy tartást.

A monetáris tanács kis többséggel döntött az 50 bázispontos kamatcsökkentésről, volt javaslat 75 bázispontos és 100 bázispontos kamatcsökkentésre is - mondta a hétfői tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ennél alacsonyabban utoljára 2006-ban állt az alapkamat.

Mivel megnövekedett annak valószínűsége, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos inflációs céltól, a Monetáris Tanács úgy látja, hogy inflációs szempontból nemcsak lehetséges de szükséges is további kamatcsökkentés - mondta Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői tájékoztatón. A jegybankelnök hozzátette: "a monetáris tanácsnak nem célja a 3 százalékos cél alullövése, mint ahogy felüllövése sem".

A Monetáris Tanácsnak nincs hosszú távra elhatározott kamatpályája, így az elemzők által megnevezett kamatszint 5,5 százalékos alsó határáról nincs véleménye - felelte egy kérdésre Simon András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a magyar gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi piaci környezet a kedvezőbb világgazdasági kilátásokkal összhangban fokozatosan javult, azonban a folyamat tartóssága továbbra is kérdéses.

Az elmúlt negyedév fogyasztóiár-adatai rendre elmaradtak az MNB várakozásától. Az indirektadó-emelések ellenére is visszafogott infláció elsősorban a kereslet-visszaesés fegyelmező erejének köszönhető. A Monetáris Tanács megítélése szerint megnövekedett annak a kockázata, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3%-os inflációs céltól.

A munkaerő-piaci adatok azt mutatják, hogy a vállalatok a bérnövekedési ütem mérséklésével és jelentős létszámleépítéssel alkalmazkodnak a gyenge külső és belső kereslethez. A vállalati szektor versenyképességének megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a visszafogott bérezés. Az elhúzódó recesszióval és a várhatóan alacsony inflációs környezettel összhangban megállapított bérek segítik a munkahelyek megőrzését és a gazdaság gyorsabb kilábalását.

A magyar gazdaság külső forrásokra való ráutaltsága érdemben csak akkor csökkenhet, ha a külső egyensúly tartósan javul. Az ország sebezhetőségének fokozatos mérséklése érdekében továbbra is fegyelmezett költségvetési politika szükséges. Az idei költségvetési hiánycél teljesülését részben olyan intézkedések biztosítják, amelyek hosszabb távú fenntarthatósága bizonytalan. Ez már a 2010-es költségvetés teljesítése szempontjából is kockázatot jelent, és veszélyezteti a további költségvetési konszolidáció folyamatát.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban folyamatosan és jelentősen emelkedett, ami a hazai pénzügyi eszközöktől elvárt hozamok csökkenéséhez vezetett. A magyar gazdaság azonban továbbra is sérülékeny, ami a monetáris politika vitelében fokozott körültekintést indokol.

Az inflációs és reálgazdasági folyamatokat, valamint a kockázati megítélést mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat csökkentése mellett döntött. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az nem veszélyezteti az inflációs kilátásokat, és az ország kockázati megítélése továbbra is lehetővé teszi.

Az elemzők csökkentették inflációs prognózisukat: 2009 végére a korábban várt 6,5 százalékkal szemben 5,6 százalékos 12 havi inflációt várnak, amely 2010 decemberére 2,8 százalékra csökkenhet.

A kamatvágást segítette az is, hogy a fogyasztói árak 4,9 százalékkal haladták meg szeptemberben az egy évvel korábbit, és 0,1 százalékkal csökkentek augusztushoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, az infláció alakulásáról szóló közlése alapján. A piac 5,2 százalékos éves inflációt várt szeptemberre.