Kutatás-fejlesztési tevékenységet a gazdaság szinte valamennyi területén folytatnak a piaci szereplők, még ha erről nem is minden esetben tudnak – mondta Dr. Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője. Hozzátette: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy cég adószempontból releváns K+F tevékenysége akár többszöröse is lehet a vállalat által kutatásfejlesztésként kezeltnél, vagyis számos esetben az adómegtakarítás összege is jelentősen nagyobb lehet a társaságok által becsült és alkalmazott mértéknél.
A nemzetközi adatok szerint az egyes iparágakban – iparágtól függően - akár a teljes árbevétel 20 százalékát is elérheti a K+F tevékenységhez kapcsolódó elismert költségek aránya - a cégek között sokan ennek mégis csupán töredékét használják ki. Érdemes kiemelni, hogy a bankszakmai és biztosítási területen is számos tevékenység minősülhet K+F tevékenységnek - a nemzetközi példák alapján az ilyen szektorban aktív társaságok teljes bérköltségének mintegy 1,5 százaléka például jellemzően elismert K+F bérköltségnek minősül.
Vannak továbbá olyan ágazatok is, amelyekben – a társaságok feltételezése ellenére – szintén folytatnak K+F tevékenységet. Ilyen ágazat többek között a média, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, de a kohászat és az építőipar is.
A gyakorlatban a vállalatok többsége nem él az adójog által nyújtott lehetőségekkel, mivel nem ismerik pontosan az erre vonatkozó jogszabályokat, sőt gyakran még arról sincs pontos képük, mekkora valójában a vállalatuk által végzett K+F tevékenység mértéke.
Annak érdekében, hogy a vállalat ténylegesen az általa végzett kutatásfejlesztési teljesítmény alapján tudja igénybe venni az adókedvezményeket, pontosan fel kell mérnie ilyen jellegű tevékenységeit.
Ehhez előzetesen meg kell vizsgálnia a cég potenciális K+F tevékenységeit és be kell azonosítania az ezekhez kapcsolódó költségeket. Csak ezek alapján készíthető előzetes becslés arról, hogy a céget megillető K+F kedvezmények kihasználása révén milyen mértékű adómegtakarítás érhető el.
A magyar társasági adó törvény számos, K+F tevékenységekkel összefüggő kedvezményt tartalmaz. Ilyen például a K+F közvetlen költségeihez, az azok között elszámolt bérköltséghez, a kapott jogdíjhoz kapcsolódó adó- és adóalap csökkentés, gyorsított értékcsökkenés. Bizonyos feltételek esetén pedig az innovációs járulék bruttó összegéből is levonhatóak a K+F költségek.
A szolidaritási adó törvény a társasági adó törvényhez hasonlóan szintén tartalmazza a K+F tevékenységhez kapcsolódó azon kedvezményt, hogy a K+F közvetlen költsége levonható a szolidaritási adó alapjából. Mindezeken túl, a 2010. január 1-jével életbe lépő adótörvény-változások hatására az iparűzési adó alapja is csökkenthető lesz a K+F tevékenység közvetlen költségével.
Annak eldöntésére, hogy egy adott szolgáltatás K+F tevékenységnek minősül-e, a válasz elsődlegesen a hazai jogszabályokban keresendő, de támpontot adhatnak még a Magyarországon K+F tevékenységek megítélésére, kezelésére, vagy összefogására hivatott hatóságok állásfoglalásai is. Mivel a hazai jogszabályi definíció meglehetősen szűkszavúan rendezi ezt a speciális a kérdéskört, a K+F tevékenységek azonosításához további útmutatást, segítséget jelenthet az úgynevezett Frascati-kézikönyv is.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kézikönyve arról rendelkezik, hogyan kell megközelíteni a kutatás-fejlesztési tevékenységeket, hogyan lehet statisztikailag számba venni azokat, valamint az egyes iparágakra lebontva pontosan mely tevékenységek minősülnek kutatásfejlesztésnek. Az érvényesíthető kedvezmények, és az így elérhető kiadáscsökkentés mértéke természetesen vállalkozásonként eltér, a cég egyedi adottságainak függvénye.
A megfelelő stratégia és struktúra kialakítása, a K+F kedvezmények optimalizálása, a vállalat potenciális K+F tevékenységeinek egyedi elemzése, illetve a hatóságokkal való egyeztetések, valamint az adójogi kockázatok minimalizálása pedig olyan bonyolult, összetett feladat, aminek során külső szakértő bevonása is szükségessé válhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.