Még bizonytalan a gazdaság jövője

Egyelőre aggasztóan alakul az államháztartás hiánya, de elemzők bíznak az utolsó negyedév kedvezőbb alakulásában. A tartalékok zárolása, illetve a 13. havi nyugdíj és juttatások megnyirbálása ad is alapot erre, azonban így is a korábbiaknál sokkal nagyobb pénzügyi felelősség szükségeltetik, hogy a terveket tartani tudjuk.

Eközben a munkavállalói reáljövedelmek némileg tovább szűkültek, az építőipar pedig nem tud igazán jó eredményt felmutatni a kereslethiány miatt.

A harmadik negyedévvel zárult tizenkét hónapban az államháztartás nettó finanszírozási igénye 6 százalékra kúszott a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái szerint. A gördülő átlag négy negyedéve emelkedik folyamatosan, 2,9 százalékról indult még a tavalyi azonos időszakban. A GDP nominálisan is csökkenhet az idén, ez szintén rontja a mutatót. A növekedés egybeesik a pénzügyi válság magyarországi begyűrűzésével, illetve a recesszió mélyülésével, ez rá is világít a legfőbb okra: az adóbevételek elmaradására.

Dinamikusabban emelkednek a nettó bérek az adóátrendezés nyomán, azonban a reálbéreken mégsem látszik mindez. A fogyasztást terhelő adók növekedése ugyanis elvitte a többletet. A bruttó átlagkereset 1,2, a nettó 1,8 százalékkal haladta meg az első három negyedévben a tavaly ilyenkorit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az átlagos reálkereset 2 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában.

Az idén szinte teljesen leálltak a magánépítések, és nincs is remény a gyors talpra állásra, csak az állami megrendelésekben lehet reménykedni. Az építőipari termelés volumene szeptemberben 1,2 százalékkal csökkent a tavalyi azonos hónaphoz képest – közölte a KSH. Ez némileg kedvezőbb az idei átlagos változásnál, az év első kilenc hónapjában a termelés 2,7 százalékkal kisebb volt az egy esztendővel korábbinál.