Nem alkotmányellenes a szuperbruttósítás

Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert szerintük az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt ténylegesen meg nem szerzett jövedelem kerül az adóalapba és fog adózni, minthogy az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget. 

Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.

A 2010-től érvényes szuperbruttó jövedelem alatt a személyi jövedelemadó alap plusz az új járulékmértékkel bővült bruttó jövedelem értendő.

A jövő évi szja szabályok szerint a jelenlegi 32 százalékos járulék mértéke 27 százalékra csökken, ezért például 100 ezer forintos bruttó jövedelemhez, 27 százalékot kell hozzáadni.

Ezzel egy időben jövőre változnak az szja sávhatárok: az alsó sáv az eddigi évi 1,9 millió forintról 5 millióra nő, miközben az adókulcs 17 százalékra csökken az idei 18 százalékról. Évi 5 millió forint feletti jövedelemnél az adókulcs 32 százalék a korábbi 36 százalékos felső kulcs helyett, miközben a 4 százalékos különadó megszűnik.

Az adójóváírás mértéke 2010-ben 17 százalék, legfeljebb havi 15 ezer 100 forint. Az adójóváírást azok vehetik igénybe, akiknek éves jövedelme legfeljebb 3 millió 188 ezer forint. 

A Pénzügyminisztérium korábbi közleményében hangsúlyozta: az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés. A tárca szerint attól, hogy az elfogadott törvénymódosítás szerint 2010-ben a személyi jövedelemadó alapjába nemcsak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék is beleszámít, nem következik be az adóteher növekedése, viszont láthatóvá válik: a munkáltatónak mennyibe kerül a foglalkoztatás. 

A pénzügyminisztérium szerint a jövő évi változások jelentősen csökkentik a jövedelmek adóterheit, az átlagkereset környékén a változások 1-1,5 havi nettó bérnek megfelelő adót adnak vissza. Ezek a módosítások az adózók meghatározó részét kedvezően érintik, kivételt csupán azok képeznek, akiknek a havi jövedelme meghaladja az 1,75 millió forintot.