Parkolás: Pénz nem vész el, csak átalakul

Vagyis az anyagilag érdekelt Fővárosi Közgyűlés önkényesen határozhatta meg parkolási rendeletei tartalmát, minden korlátozás nélkül állapíthatta meg a díjakat és a büntetéseket. Az AB szerint a törvényi háttér átalakítható jövő év június 30-ig, ha mégsem, megszűnik a fizetős parkolás. Konkrétan az önkormányzati és a közúti közlekedési törvényt kell módosítani kétharmados többséggel.

Ám túl sok pénz van a rendszerben ahhoz, hogy az autósok álma, az ingyenes parkolás valóra váljon. A Parking Kft.-től származó adatok szerint a Budapesten működő három parkolási társaság összesen 19 milliárd forint bevételt könyvelt el az elmúlt három évben. A tulajdonos önkormányzatok viszont ennek csak kevesebb mint a felét látták viszont.

Amióta fizetni kell a parkolásért a fővárosban, nem lehet tudni, hova tűnnek a beszedett milliárdok, mire emésztik fel a parkolási cégek ezt a sok pénzt. Az üzemeltetési szerződésekből elvileg kiderülhetne, hogy pontosan hol landolnak a parkolóautomatákba bedobált milliárdok. Ezek a dokumentumok azonban jogerős bírósági ítélet alapján nem nyilvánosak, és a cégek nem is nyilatkoznak róla. A parkolási cégtől függően a befolyó bevételek 20-30 százalékát a tulajdonos önkormányzatok részére adják át, a „maradékot” megtartják saját működésük finanszírozására.
„Teljesen jogos a lakosság igénye arra, hogy tudni akarja, mennyi parkolási bevétel volt, és azt mire fordították.

Szerintünk a parkolótársaságnak, amelynek százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégnek kell lennie, csak egyetlenegy bevétele lehet: a költségkompenzáció, amit az önkormányzatoktól kap a költségeire” – mondta lapunknak Volly György. A fővárosi tulajdonban lévő Parking Kft. kommunikációs igazgatója hozzátette: ha a bevételek az önkormányza-tokhoz folynak be, akkor náluk van a póráz, ők döntik el, hogy menynyit adnak majd a költségekre.

A fizetőparkolók aránya Budapesten – a szabad parkolási övezetek kárára – folyamatosan nő. A fizetős parkolási időszakok, illetve a parkolódíjak szintén emelkednek – a legutóbbi, 2009. júliusi áfaemelést és a közterületi fizetési övezetek átrendezését követően átlagosan 30 százalékkal. A növekvő díjak hátterében a piacgazdaság könyörtelen szabályai állnak: míg a parkolóhelyek száma korlátozott, a kereslet, vagyis a parkoló autók száma nő.

„Mi sem értjük igazán, kinek az érdeke, hogy a világ egyik legdrágább parkolási rendszere Budapesten működjön. Továbbra is mértéktelen korrupcióra van lehetőség, mert nincs látszata a beszedett parkolási pénzeknek” – mondta Legin István, az Emberibb Parkolásért Mozgalom alelnöke. Szerinte érthetetlen, hogy ha a fizető parkolás forgalomszabályozási eszköz, és a fővárosnak nincs pénze a közlekedés korszerűsítésére, akkor miért kell üzleti vállalkozásoknak profitálniuk a közpénzekből.

Jó hír viszont, hogy januártól megkezdi működését a civil és szakmai kontroll alatt álló Parkolási és Közlekedésfejlesztési Keret, amelynek célja a bevételek újraelosztása, illetve a megítélt támogatások felhasználásának figyelemmel kísérése. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint azonban hiba, hogy a kerületeket csak kérik, de nem kötelezik a hozzájuk befolyó parkolási díj alapba történő befizetésére.