Szigorodó hitelezés - A lakosságot miért nem kérdezte senki?

A banki szférát hagyományosan két érdek szerint szabályozzák, illetve ellenőrizgetik. Az egyik a tulajdonosok érdeke: a profittermelés biztonságos, de jövedelmező hitelekkel. A másik: a betétesek pénze feletti őrködés. De van egy fontos harmadik érdek is: az adósoké. Ha ők tönkremennek, nemcsak a betét vész oda, de meginoghat az egész ország gazdasága is.

A verseny során elvileg kiválasztódnak azok a bankok, amelyek a hitelezés során a köz érdekeire is kellő tekintettel vannak. De az elmúlt 3-4 évben számos példát láttuk arra, hogy ez nem mindig működik. Ha túl drága a hitel, akkor még a legjobb cégeknek se marad elég forrásuk az akkumulációra. Pedig az ő fejlődésük nélkül nem tud helytállni az ország gazdasága a nemzetközi porondon. Ha pedig a hitel elérhetetlen, akkor sok vállalkozás ellehetetlenül, pang a lakás- és az autópiac. Mély válság idején nehéz megtalálni a megfelelő egyensúlyt a bankoknál a gazdasági összeomlás elkerülése és a betétesek pénzének gondos kezelése között – fogalmaz a Népszabadságban Giday András közgazdász.

A "Mi döntünk a Ti érdeketekben" szemléletre jellemző a közelmúltbeli jegybanki javaslat a lakossági hitelezés szigorítására. Fél évig a bankszféra és a jegybank egymás között egyeztetett, majd az MNB ezt megelégelve jelezte a PM felé, hogy milyen jogszabályt tartana kívánatosnak.

Azokat, akikről ez szól (a lakosságot), nem kérdezte senki (se a bankok, se a jegybank, se a pénzügyi kormányzat). Az építőipart és a gépjármű-forgalmazókat sem.
Kapcsolódó cikkek

Az emberek többsége nem mer tartalmilag hozzászólni a hitelezési ügyekhez, mert úgy gondolják, ez túl bonyolult ügy, nem érthetnek hozzá. Ezt a banki szakemberek még fel is erősítik a túlságosan szakmai nyelven megfogalmazott hosszú szerződéseikkel, szabályzataikkal. Pedig, ha egyszerűen fogalmazzák meg, akkor a hitelezés nem egy ördöngös dolog.