késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hatalmas előny a multiknál
A gazdasági és pénzügyi folyamatokról szóló tájékoztató egyik mellékletében az szerepel: a többségében külföldi tulajdonú cégek termelékenysége jóval magasabb, mint a hazaiaké, hiszen előbbiek háromszor annyi hozzáadott értéket állítanak elő, mint a tisztán magyar tulajdonban lévő vállalkozások. Ez az arány a gazdaság egészéhez viszonyítva is kétszeres. E jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy a külföldi cégek jóval modernebb technológiát és munkakultúrát honosítanak meg, mint ami a magyar vállalkozásokra jellemző, a kkv-k megújulását pedig béklyóba köti az évek óta fennálló és a válság hatására csak súlyosbodott forráshiány.
A 2008-as bevallásokból készült adóhatósági jelentés alapján az elemzés rámutat: a magasabb termelékenységet a külföldi tulajdonú cégek a munkavállalók számának minimalizálásával érik el, éppen ez az oka annak, hogy a foglalkoztatottak több mint kétharmadának éppen a kevesebb hozzáadott értéket előállító kkv-szektor ad munkát. A pénzügyi tárcánál készült számítás szerint a külföldi tulajdonban lévő cégeknél az előállított érték 17 százalékát kell a bérköltségekre fordítani, ez az arány a magyar cégeknél 27 százalék. Az államháztartási befizetések az előbbi körben 29, utóbbiban pedig 36 százalékot képviselnek. Így a multik esetében a hozzáadott érték 54 százaléka marad meg a vállalat számára szabad felhasználásra, a magyar tulajdonú cégeknél ez csupán 37 százalék. Az sem mellékes, hogy az 54 százalékos „nyereség” a külföldi vállalatoknál mintegy 6 millió forintot takar egy főre, a hazai cégeknél a 37 százalék azonban csupán 1,4 millió forintot, lévén alacsonyabb az előállított termékek összértéke is.
Ami az adófizetést illeti: a multik számára a legnagyobb tételnek a munkáltatói járulékok számítanak, ám magas az szja-befizetésük is. Társasági adót azonban jóval kisebb arányban fizetnek, emögött a szűk adóalap, az alacsony adókulcs és a számottevő adókedvezmények húzódnak meg – derül ki a PM elemzéséből is. Az adóhivatali adatok szerint tavaly egy foglalkoztatottra átlagosan 31 ezer forintnyi adókedvezmény jutott: a tisztán hazai tulajdonú cégeknek alig 4 ezer, a legalább 51 százalékban külföldi tulajdonú vállalatoknak azonban közel 103 ezer forint. Ez majd huszonötszörös különbség.
Ha azonban a külföldi tulajdonú cégek szerepét nemzetgazdasági szinten vesszük górcső alá, kiderül: e vállalatok egy foglalkoztatottra jutó adóbefizetése – a 2008-as adatok szerint – 3,167 millió forint, míg a hazai cégeknél ez a szám csupán 1,335 millió. A nemzetgazdaság egészéhez képest a multik a helyi iparűzési adóban, valamint az szja-ban érnek el kiemelkedő arányú adófizetési kötelezettséget.
A magyar gazdaságot feszítő kettősségre hosszú ideje hívják fel a figyelmet a szakemberek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke legutóbb az APEH Top 100 kiadvány bemutatóján mutatott rá arra, hogy egyelőre a válság utáni fellendülés is inkább a külföldi tulajdonú cégeket érinti. A kilátások javulása még el sem ért a kisebb vállalkozásokhoz, így a kilábalás küszöbén is tovább erősödik a duális gazdasági szerkezet – fogalmazott az MKIK elnöke. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.