Tartósan lent az infláció
Az év elejéig tartó jelentős visszaesést követően a hazai ipari termelés is a stabilizáció jeleit mutatja, ám az alacsony szintről érdemi pozitív irányú elmozdulást egészen szeptemberig nem tapasztalhattunk. A hazai ipari teljesítmény javulása régiós összehasonlításokban is egyre markánsabb lemaradást jelez. Ennek oka döntően a belföldi értékesítések csökkenése, miközben az exportszektor a régiós átlagnak megfelelően teljesít.
A visszafogott keresleti környezetben a vállalatok továbbra is munkaerőköltségeik lefaragásával próbálják stabilizálni működőképességüket – emelik ki az MNB-s szakemberek.
A folyamat eredményeként a versenyszektor bérindexe a korábbi években tapasztaltnál lényegesen alacsonyabb szintre süllyedt. Különösen markáns béralkalmazkodást tapasztalhatunk a korábban tartósan magas bérnövekedést mutató piaci szolgáltató ágazatok esetében, míg az év elején rendkívül visszafogott feldolgozóipari bérdinamika az exportértékesítések élénkülésével párhuzamosan tovább emelkedett.
A július 1-jével bevezetett kormányzati intézkedések (a lakástámogatási rendszer szigorítása, az indirekt adók emelése) miatt előre hozott vásárlások átmenetileg élénkíthették az újlakás-piac és néhány tartós fogyasztási cikk forgalmát. Ezek a harmadik negyedévtől már nem jelentkeznek, így egyre nyilvánvalóbbá válnak a kedvezőtlen makrogazdasági környezet, illetve a prociklikus gazdaságpolitika keresletmérséklő hatásai.
A kiskereskedelem értékesítéseit – az előre hozott vásárlások hatásának kifutását követően – az év második felében két számjegyű csökkenés jellemezte. Ezzel ellentétben a pénzügyi szolgáltatások hozzáadott értéke az év első felében még a vártnál jobban alakult, ám ennek hátterében a pénzügyi közvetítő rendszer befektetési tevékenységének kedvező eredményei állnak, ez azonban az év második felében – éves öszszevetésben – már egyre kevésbé lehet jellemző.
A kisebb súlyú ágazatok közül a mezőgazdaságban a tavalyi rekordtermés jelentősen megemelte az ágazat hozzáadott értékét. Bár a mezőgazdaság az idén is az átlagosnál jobb terméseredményeket produkált, ám ennek hatása a múlt év rendkívül magas bázisa miatt a növekedési adatokban nem érvényesül. Az építőipar termelése a második negyedévben a várakozásainknál kedvezőbben alakult, amelyben az EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális beruházásoknak meghatározó szerepe lehetett. A hatás várhatóan átmenetinek bizonyul, amelyet a harmadik negyedévben ismét a kibocsátás csökkenése követ.
A versenyszféra gyenge teljesítményét némileg ellensúlyozta az állami szektor kedvező hozzájárulása, melyet főként az Út a munkába program növekvő igénybevétele magyaráz.
A program átmeneti jellege miatt a középtávú növekedési hatása azonban kérdéses.
Összhangban a dinamizálódó exportértékesítésekkel és a viszszafogott belföldi kereslet következtében alacsony importigénynyel, a nettó export növekedési hozzájárulása változatlanul erősen pozitív, míg a készletállományokat gyors csökkenés jellemzi. Az erősödő munkapiaci alkalmazkodás, az indirektadó-emelések miatt megugró infláció és az állami intézkedések a lakossági reáljövedelmek csökkenését okozzák.
Emellett az elmúlt években tapasztalt gyors eladósodás a háztartásokat is mérlegeik kiigazítására ösztönzi. Ez a tényező a bankszektor alacsony hitelkínálatával párosulva a fogyasztási döntések visszafogását okozza. A harmadik negyedévben folytatódhat a háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak növekedése. A folyamatot a visszafogott hitelaktivitás mellett az elmúlt hónapokban a növekvő pénzügyieszköz-felhalmozás is segítette, ez az óvatossági motívumok erősödésére utal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.