Sebastian Kubsch tucatnyi nyugat- és dél-európai állam gazdasági teljesítményét vizsgálta, és úgy találta, hogy az illegális munkavégzés gyakorisága alapján „középutasnak” számító államok – így például Németország vagy Írország – nagyon súlyos, 5-7 százalékos GDP-visszaesést szenvedtek el az idén. Ezekben az országokban becslések szerint a hazai össztermék 13-15 százaléka származik adózatlan tevékenységből.
Ezzel szemben az államcsőd szélén táncoló Görögország – ahol a korrupció és az adóeltitkolás európai viszonylatban rendkívül elterjedt – gazdasága alig egy százalékkal zsugorodott 2009-ben. Ezt az elemző azzal magyarázza, hogy a gazdaság körülbelül negyedét kitevő informális szektor jelentős stabilizáló tényezőként jelenik meg, hiszen a feketén keresett jövedelmek szinte kizárólag a fogyasztást szolgálják, nem pedig befektetési, felhalmozási célokat. Másfelől azok a nyugat-európai államok (Ausztria, Hollandia) is kevésbé szenvedtek az átlagnál, amelyekben tíz százalék alatti az árnyékgazdaság részaránya – mutat rá Sebastian Kubsch.
A magyarázat azonban ez esetben már nem olyan könnyű. A fekete- és szürkegazdaság kutatásának ismert szaktekintélye, Friedrich Schneider linzi professzor is egyetért azzal, hogy az adózatlan tevékenységek receszsziós időkben növelik a lakosság jólétét – ugyanakkor az államot megkárosítják, és így végső soron össztársadalmi szinten is károsak lehetnek.
A mostani krízis hatására egyébként kismértékben szinte minden európai államban erősödött az árnyékgazdaság – számítja a linzi közgazdász. Hosszabb távon mégis csökkenő tendencia tapasztalható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.