A válság első éve - Hullámvasúton a külkereskedelem

A magyar külkereskedelem teljesítménye a 2008 augusztusát követő 12 hónapban hektikus utat járt be: az időszak eleji drámai zuhanást követően a forgalom stagnált, de kiemelkedő szufficitet termelt. Az importcsökkenés a belső kereslet apadása mellett a re-export mérséklődésével magyarázható, aminek köszönhetően külkereskedelmünk, a kivitel csökkenése mellett is pozitív szaldóra tett szert. A többi között így összegzi a folyamatokat az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének az ITD Hungary felkérésére készült tanulmánya.

A globálisból hazaiba is fordult válság első évében a korábbi években tapasztalt dinamikus növekedés megtorpant, külpiacaink és a belső kereslet zsugorodása következtében, külkereskedelmünk meredek esését követően a 2006 előtti szintre csúszott. Az áruforgalom adatai 2009 márciusát kivéve, rendre 10 milliárd euró alatt maradtak. A legnagyobb esés 2008. augusztus és december között volt: az áruforgalom 16, illetve 23 százalékkal maradt el az előző havitól. Az áruforgalmi trend kiszámíthatatlanságát és az előrejelzések bizonytalanságát jól példázza, hogy az egymást követő hónapokban egyaránt volt kiemelkedő növekedés és visszaesés is; a vizsgált időszak végén, 2009 augusztusában az előző hónaphoz képest 15 százalékot esett vissza a forgalom.

Az elmúlt egy év adatai a válság előtti időszak, kiemelten a 2004. január és 2008. augusztus közötti áruforgalmának trendjével összevetve, nem csak tendenciájában más - a volument tekintve havi szinten mintegy 5 milliárd eurós elmaradást mutatu. Miután az elmúlt időszak áruforgalma csökkenő tendenciát mutat, a legutolsó adatok alapján előrelátható pozitív szcenáriók szerint is, és a válság előtti dinamika beindulása esetén is legalább két, két és fél év kell ahhoz, hogy a külkereskedelmi visszaesésünk előtti szintet elérjük - prognosztizálja az elemzés.

Ez természetesen függ a legfontosabb piacaink keresletnövekedésétől, és nem utolsó sorban a hazai vállalkozói környezetet befolyásoló belső és külső feltételek alakulásától: előbbi esetében az állami fiskális politikától és a magánszektor vállalkozó kedvétől, utóbbi esetében pedig a nemzetközi vállalatok további stratégiájától. Az állami szerepvállalás fontossága, ami a nemzetközi pénzpiacok megnyugtatását, valamint a gazdasági visszaesés enyhítését tűzte ki célul, nem vonható kétségbe, ám a különböző rövid távú állami válságkezelő programok – melyek elsősorban a piaci kereslet visszaesését szándékoztak csökkenteni – hatásai csak ideig-óráig enyhítették a piacok visszaesését. A magyar gazdaság külgazdasági teljesítménye, mind export és mind import oldalon (mely utóbbinak nagy része re-export) teljes mértékben kitett a legfontosabb közvetlen és közvetett piacaink konjunktúrájának, így a javuló értékek csak a fellendülés kezdetével jelentkezhetnek - hívja fel a figyelmet az elemzés.

A magyar kivitel a 2004-et követő időszakban, a behozatalt felülmúló növekedési ütemének köszönhetően csökkenő áruforgalomi hiányt produkált. Külkereskedelmünknek e kedvező tendenciája, a külső és a belső kereslet együttes csökkenése ellenére, a re-export változatlanul jelentős arányának köszönhetően fennmaradt. A havi mérlegadatok változó trendje ugyan mutat némi ingadozást, de az egymást követő hónapok értékei, továbbá az éves szintű külkereskedelmi szaldó kedvező adatokat mutatnak. A havi külkereskedelmi forgalom, mely a múlt évben, a decemberi kiugró hiányadattól eltekintve, még 100 millió euró körüli havi szufficit illetve deficit értéken alakult (a deficit és szufficit adatok havi váltakozásuk következtében kiegyenlítették egymást), az idei év februárjától már növekvő mértékben, a kezdeti 300 milliós többletet követően márciustól-júliusig 400 és 500 millió eurós pozitív szaldóval zárt. Augusztus hónapban az export a csökkenő behozatali értékeket felülmúló mértékben esett vissza, így áruforgalmi egyenlegünk korábbi kiemelkedő többlete felére zsugorodott.

Nyertes és vesztes relációk

Az importoldalon 64, az exportoldalon 67 százalékos résztersedéssel rendelkező 10 ország közül Németországgal, Olaszországgal, Romániával, Franciaországgal, Ausztriával valamint az Egyesült Királysággal a csökkenő áruforgalom ellenére javuló nettó export keletkezett. A legnagyobb javulást Romániával szemben értük el 600 millió eurót meghaladó többlettel, illetve Németországgal és az Egyesült Királysággal (egyenként 500 millió eurót meghaladó volt a szufficit). Szintén jelentősen javult a magyar-kínai árforgalom.

A térség országai közül Szlovákia, Lengyelország, Csehország valamint Oroszország felé romló külkereskedelmi egyenleget mutattunk fel a megfigyelt időszak alatt. A legnagyobb visszaesést Lengyelországgal szemben szenvedte el külkereskedelmi forgalmunk, ahol is közel 300 millió eurós szufficitünk több mint 100 millió eurós deficitbe fordult.