BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ki menti meg Görögországot? És az EU-t?

Sokan attól tartanak, hogy Görögország hitelválsága a legnagyobb próbatételt jelenti az eurózóna számára fennállása óta, és akad olyan vélemény is, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Mások úgy látják, hogy nem az eurózóna, hanem mégiscsak Athén van nagyobb bajban, és egyelőre kevés a jele annak, hogy képes lenne elkerülni az államcsődöt.

A Reuters szerint a nagy kérdés változatlanul az, hogy az euróövezet 16 tagállama rászánja-e magát olyan drasztikus intézkedésekre Athénnal szemben, amelyekkel az ottani magas – egyes források szerint 12,7, mások szerint már több mint 14 százalékos – költségvetési deficit csökkenését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonása vagy társadalmi megrázkódtatás nélkül képesek elérni. Ha ezekre a – brit hírügynökség megfogalmazásával – szankciókra sor kerülne, példátlan szintű EU-gyámság alá vonnák egy szuverén állam pénzügyeit.

Megfigyelők szerint a legtöbb most a tavaly ősszel hivatalba lépett új görög kormányon múlik. George Papandreu miniszterelnök szemmel láthatóan tudatában van ennek: máris a hivatalosan 12,7 százalékosnak mondott deficit 3 százalékos szint alá történő csökkentését ígéri 2012-re az uniós előírásoknak megfelelően. Mint mondta, 2010-re ebből 4 százalékos mérséklést terveznek. Kilátásba helyezte, hogy kormánya még ebben a hónapban hároméves pénzügyi tervet terjeszt elő Brüsszelben. Uniós források szerint egyúttal az is várható, hogy az EU pénzügyminiszterei február közepén megvizsgálják annak lehetőségét, hogy négy hónapot adnak még Athénnak a szükséges lépések megtételére. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint megfelelő segítséggel Görögország rátalálhat a számára helyes útra.

 Jürgen Stark, az Európai Központi Bank (EKB) tanácsának tagja ugyanakkor kizárta ezt a segítségnyújtást. „A piacok tévednek, ha azt hiszik, hogy az euróövezet tagállamai majd a zsebükbe nyúlnak Görögország megmentése érdekében” – mondta.

Görögország van nagyobb bajban és nem az eurózóna – adta értésre Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense lapunk kérdéseire válaszolva. Szerinte ha Athén bejelenti az államcsődöt, szükség lesz az államadósság átütemezésére, és rendkívül bizonytalanná válik a görög bankrendszer sorsa, mert a görög államkötvények ismételt leminősítése folytán az EKB nem fogad el görög kötvényeket a repózásnál.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.