Gondok a foglalkoztatással

A csúcson zárta a múlt évet az állástalanság mértéke, de legalább nem is romlott a helyzet. Az utolsó negyedévben 10,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint, azaz ugyanakkora, mint a szeptember–novemberi átlag, de 2,5 százalékponttal magasabb a 2008. azonos időszakinál. Az utolsó három hónapban minimálisan kevesebb, 442 ezer munkanélkülit regisztrált a hivatal, de ugyanígy kevesebb volt a foglalkoztatott is, 3,783 millióan dolgoztak az időszak során a 15–74 éves korosztályban. Közel 98 ezerrel csökkent a foglalkoztatás az egy évvel korábbihoz képest, míg a munkanélküliek száma 105 ezerrel emelkedett.

A válság „hivatalos” kitörésétől számítva, azaz 2008 ősze óta nem kirívó a foglalkoztatás csökkenése, azonban Magyarországon már 2007-ben elindult a folyamat. A gazdaság ugyanis már akkor a stagnálás közelébe jutott a kormányzat megszorításai nyomán. Ráadásul a 2007-es csúcson sem érte el az 58 százalékot a 15–64 évesek foglalkoztatása, amely mostanra 55,5 százalékra esett vissza. Ez jelenti tehát továbbra is az egyik legsúlyosabb gazdasági problémát az ország számára, amely már lassan két évtizede vár megoldásra.

Még mindig nem értük el a munkanélküliség terén a csúcsot Keresztély Tibor, az Ecostat tudományos munkatársa szerint. Felmehet 11 százalékig is a mutató az alapján, amiről a kutatóintézet felmérésében a vállalkozások beszámoltak. Még nagyobb lenne az állástalanság a kormányzati beavatkozás nélkül, és kisebb mértékű volt az emelkedés, mint több más gazdaságban. Nem reagálta tehát túl a válságot a hazai munkaerőpiac, ez azonban részben a rugalmatlanságát is tükrözi. Ez pedig azt jelenti, hogy a visszatérés is lassabb lehet, mint másutt – fűzte hozzá a kutató. Szerinte itt kellene előrelépést elérni, mivel sem kereslet, sem kínálat nem mutatkozik a nem tipikus foglalkoztatás iránt, pedig ez logikus válasz lenne a válságra.

A valóságban természetesen lényegesen nagyobb lehet a munkanélküliek száma, hiszen a válság során számos más országban is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a recesszió nyomán munkájukat elvesztők egy ideig még próbálkoztak új munka keresésével, azonban egy idő után esetleg feladták, s ezáltal kiszorultak a munkaerőpiacról – vélekednek az Equilor szakértői. Az inaktívak legnagyobb csoportját a 74 évesnél fiatalabb nyugdíjasok adják, azonban idesorolandók a passzív munkanélküliek is, akik nem hajlandók legálisan munkát vállalni. Többségük a feketegazdaságban tesz szert jövedelemre. A magyarországi aktivitási ráta évek óta az uniós átlag alatt van, ez a mindenkori kormány helyzetét is nehezíti: minél kevesebben adóznak a jövedelmük után, annál kisebb a kormányzat mozgástere az adóbevétel elköltése terén – fejtik ki az elemzők, akik több évre előretekintő kormányzati foglalkoztatáspolitikai koncepció kialakítását sürgetik.