Limitált nagyvonalúság

Bár a kormány a Magyarországon termelődő profit „kimenekítését” igyekezett megakadályozni egy év elején hatályba lépett szigorítással, ennek mellékhatásaként egyelőre sikerült parkolópályára állítani az évek óta eredményesen működő úgynevezett filmes adókedvezményt is.

A magyar törvények adó- és adóalap-kedvezmény igénybevételét teszik lehetővé a mozgóképek gyártását támogató vállalkozások számára. E könnyítés a film gyártási költségének ötöde lehet, ám van mód legalább százmillió forint értékű, film- és videogyártást szolgáló beruházás utáni adókedvezmény érvényesítésére is. Legalábbis 2009. december 31-ig ez volt a helyzet.

Dilemmákat okoz azonban a társasági adóról szóló törvény egyik új passzusa. E szerint ugyanis ingyenes juttatásokkal (ezekről lásd felsorolásunkat) csak bizonyos szigorú feltételek mellett lehet csökkenteni egy cég adózás előtti eredményét, és ugyanez igaz az ilyen támogatásokkal kapcsolatosan felmerülő áfa elszámolására is. Nem minősül ugyanis a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek az ilyen juttatás akkor, ha az olyan államban működő külföldi személy részére történik, amellyel hazánknak nincs a kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezménye. Ez a kitétel a kormányzati szándék ismeretében nem okoz meglepetést, hiszen segítségével lehet elejét venni annak, hogy cégek a magyar adózás elől adóparadicsomokba menekítsék az eredményüket. Ugyanerre szolgál a második kitétel is, mely szerint a juttatás akkor sem számolható el, ha ellenőrzött külföldi társaság részére történik.

Kérdéseket a szigorítás harmadik pontja vet fel. E szerint ugyanis a támogatott szervezet köteles egy előzetes nyilatkozatban leszögezni, hogy eredménye az ingyenes juttatás évében a támogatás nélkül sem lesz negatív. Ezt a beszámoló elkészítése után igazolni is kell. Márpedig egy filmből csak évek múltán, annak befejezése és forgalomba kerülése után lehet nyereségre számítani. „Ez a szabály tehát egyelőre felülírja a cégek körében igen népszerű filmes támogatási lehetőségeket” – hívta fel lapunk figyelmét Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Tudomása szerint egyébként a „hibát” már a József nádor téren is észlelték, és a következő hetekben a T. Ház elé kerül az ellentmondás feloldására szolgáló törvénymódosítási javaslat.

Lapunknak ugyanakkor a civil szférából többen azon aggályuknak adtak hangot, hogy a fenti szigorítás miatt az idén a vállalkozások már nem tudják támogatni az egyházakat, az érdek-képviseleti szerveket és az iskolai alapítványokat sem. Tavaly közérdekű kötelezettségvállalás révén még volt lehetőség juttatások biztosítására, az idén azonban ez már csak akkor lehetséges, ha – mint említettük – a támogatást fogadó szerv a támogatás nélkül is nyereséges lenne. A nonprofit szervezetek azonban a támogatás nélkül veszteségesek, vagyis ők 2010-től minden bizonnyal elesnek ezektől a forrásoktól.

„Ez a szigorítás akkor lehet valóban veszélyes az alapítványok és egyéb szervezetek számára, ha nem rendelkeznek saját tevékenységből származó bevételekkel” – mutatott rá lapunk kér-désére Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Így ugyanis valóban képtelenek kibocsátani a cégek számára fontos, pozitív eredményről szóló nyilatkozatot. További kérdés azonban – tette hozzá a szakértő –, hogy a juttatásokat össze kell-e számítani. Több támogató esetén ugyanis a kedvezményezett szervezet jogosan bocsáthat ki minden támogató részére igazolást arról, hogy az adott juttatás nélkül sem lesz veszteséges – lévén másoktól is részesül pénzeszközökben.

A nonprofit szervezetek jó részét azonban ez a „szőrszálhasogatás” nem is érinti. A társaságiadó-törvényben ugyanis külön passzus foglalkozik az adományokkal. „Ezeket pedig az idén is minden további nélkül le lehet vonni a cég adózás előtti eredményéből” – szögezte le Vámosi-Nagy Szabolcs. Ez ugyan szintén ingyenes pénzeszközátadásnak minősül, ám közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetek esetében a törvény kifejezetten leszögezi: a támogatás 50 százaléka, e mellett pedig tartós adományozási szerződés esetén annak 20 százaléka levonható a vállalkozás eredményéből. A támogatások befogadásához tehát meg kell szerezni a közhasznú minősítést, ez valójában egy adminisztratív jellegű feladat. A nonprofit szervezetek túlnyomó része ugyanis igazolható módon közhasznú tevékenységet végez. KR

A visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás

A véglegesen átadott pénzeszköz

A térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke

Az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség

A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke

Forrás: VG-gyűjtés

A visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás

A véglegesen átadott pénzeszköz

A térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke

Az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség

A térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke

Forrás: VG-gyűjtés-->