Óriási az egyensúlyjavulás

Még soha nem volt ilyen feszes az állami gazdálkodás, mint a tavalyi év végén. Nem árt azonban óvatosnak lenni a most megjelent előzetes pénzügyi számlákkal kapcsolatban, sok egyedi tétel nehezíti az adatok értelmezését. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben a GDP 4,4 százalékára rúgott – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank. Az előző év ugyan kedvezőbb, 3,7 százalékos hiánnyal zárult, ám akkor még alig éreztette hatását a globális válság. A négy negyedéves gördülő átlag azonban már több mint egy éve emelkedett, viszont a negyedik negyedévben olyan kedvező volt az egyenleg, amilyenre még nem volt példa. Eddig ugyanis sosem volt finanszírozási többlete a magyar államnak, de most a szezonálisan kiigazított adatok tanúsága szerint az egyenleg elérte a GDP 1,2 százalékát, míg az előző negyedévben 6,9 százalékos mínuszban volt.

A zuhanó gazdasági teljesítmény tavaly duplán megnehezítette a kormány dolgát, egyrészt az elmaradó adók és egyéb bevételek, illetve maga a viszonyítási alap csökkenése révén is. Szakértők már korábban figyelmeztettek, hogy az utolsó hónapok kritikusak a fiskális fegyelem szempontjából, ilyenkor rendszerint hatalmas hiány keletkezik, felpörög a költekezés. A nemzetközi mentőcsomag folyósításáért tett vállalások azonban szigorra kényszerítették a kormányt. Emiatt az államadósság sem emelkedett tovább, a GDP 78,3 százaléka volt 2009 végén.

A háztartási szektorban a megtakarítási hajlandóság jelentős javulása következett be tavaly az MNB előzetes adatai szerint. A nettó finanszírozási képesség a GDP 3,2 százalékára rúgott, ami bő kétszerese annak, mint amit az előző két évben mért a jegybank, és majdnem eléri a 2006-os szintet, amely 2002 óta a csúcsot jelentette. Ebben nagy szerepe volt a hitelezés drágulásának, illetve a lakosság óvatosabbá válásának. Vélhetően a vállalati körben nem történt gyökeres fordulat a finanszírozásban az év végén sem, ami azt jelenti, hogy a külfölddel szembeni finanszírozási többletünk tovább javulhatott, akár éves szinten is pozitív lehetett, erről egy hónap múlva kapunk majd képet, a részletes számok megjelenésekor.

Sok az egyszeri hatás. Óvatosságra intett a szezonális adatok értelmezésekor Samu János, a Concorde Értékpapír makroelemzője, az egyszeri tételek ugyanis jelentősen befolyásolhatták a számokat, és az év közi beavatkozás is torzíthatja azokat. Azt azonban kiemelte, hogy tavaly nyár óta igen erős kontroll alatt tartották az állami intézmények gazdálkodását, a tizenharmadik havi kifizetések alacsonyabbak voltak, sok lehetett azonban az elhalasztott tétel is. Emellett váratlan egyszeri bevételek szintén jelentkeztek, ahogy a büdzsével kapcsolatos tájékoztatókból is látszott.

Az idén többek között az önkormányzatok felől jelentkezhet feszültség, és egyes adóbevételek is elmaradhatnak a tervezettől. Ha nem nyúlnak hozzá az idén a kiadásokhoz, akkor a GDP 4,5 százalékára várja Samu a GDP-arányos hiányt, de ezt még megnövelheti, ha az állami vállalatok adósságát átvállalja a kormány. Utóbbi a pénzügyi számlákban eltérően kerülhet elszámolásra, akár évekre visszamenőleg, vagy előre vetítve is ronthatja a mérleget.

A háztartások finanszírozási képességének enyhe év végi romlását csalódásnak nevezte a szakértő. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy csak arról van szó, az év végi bónuszok kifizetését áthozták januárra a cégek a kedvezőbb adózási feltételek miatt. A megtakarítási hajlandóság európai összehasonlításban még most is nagyon alacsony, hoszszabb távon további növekedést vár a szakember, már csak azért is, mert sokan „megégették magukat” a válságban, így óvatosabbá válhatnak.