Wolfgang Schaeuble konkrétan nem közölte, hogy Németország hajlandó lenne-e kisegíteni Görögországot.
"Nincs közös eszköz az EU segítségét illetően, rendkívüli helyzet esetén mégis lehetséges egy koordinált kétoldalú segély önkéntes alapon" - mondta a pénzügyminiszter, akinek szavait a Bild am Sonntag című német hetilap közölte. Görögországnak legalább 50 milliárd eurós kölcsönre lenne szüksége idén, hogy ne vigye csődbe a 300 milliárd eurós államháztartási hiány.
A német pénzügyminiszter kijelentése előtt egy nappal német kormányilletékesek jelezték, hogy Berlin inkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsönének lehetősége felé nyitott. Ezzel kétségbe vonta a német kormány az euróövezet 15 országának tervét, hogy szükség esetén a közös valutával segítsék ki Athént.
Az IMF segítséget bírálók szerint a Valutaalap kölcsöne azt igazolná, hogy az euróövezet tagállamai nem tudják megfelelően kezelni a monetáris uniót, aminek fiskális szigorúságát mindig is Németország támogatta leginkább, arra hivatkozva, hogy szigor nélkül a monetáris unió hitelessége odalenne.
Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pénteken ultimátumot adott Brüsszelnek, azt követelve, hogy az Európai Unió a jövő héten világos ajánlattal álljon elő a kölcsönt illetően, vagy Athén a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul. Az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso erre reagálva sürgette a tagországokat, hogy hozzanak létre egy pénzügyi segélymechanizmust, amit szükség esetén gyorsan lehet Görögország számára mozgósítani. Barroso közvetlenül is üzent Angela Merkel német kancellárnak, hogy járuljon hozzá ehhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.