Kopits: Ha minden így marad, hiánytúllépés lesz

Évente kétszer, a parlamenti ülésszak előtt végez majd a mostanihoz hasonló technikai kivetítést a tanács – ígérte Kopits György, a testület elnöke. Az előrejelzés hasonló a jegybankéhoz, abban az értelemben, hogy változatlan gazdaságpolitikával számol.

Az egyik alapja a modellnek a makrogazdasági pálya, emellett a költségvetés külső feltételei, minden olyan, amin nem tud változtatni a kormány. A belső tételek, amelyeket változtatni tud a kormány, azt pedig reálszinten fixen tartják az előrejelzés során. Ez azért hasznos Kopits szerint, mert lehetővé teszi a kormány ellenőrzését, egy viszonyítási pontot szolgáltat a kormány előrejelzéséhez.

A maastrichti módszertan szerint számolva idén 4,2, jövőre 4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány adódik a fenti számításból, szemben a 3,8, illetve 2,8 százalékos vállalással. Az elsődleges, azaz az adósságszolgálat nélkül számolt egyenleg viszont már idén pozitív lehet, és az aktívum évről évre növekedhet. A reáladósság-szabály alapján azonban 200 milliárd forintos túlköltés látható 2010-re, és évről évre magasabb ez a szám. Ez nem csak technikai értelemben kedvezőtlen, hanem előbb-utóbb a piacokon is szembesülnénk ezzel.

A következő kormány gazdaságpolitikája egyelőre nem ismert, de érzékenységvizsgálatot is végzett a tanács, amely bemutatja, hogy bizonyos tételek változtatása milyen hatással jár a költségvetésben. Egy százalékos áfakulcs-emelés például 75-80 milliárd forintos többletbevételt hoznának a büdzsének.

Lehet némi alkudozás, egyeztetés az IMF-fel, de ez most nem előre látható – folytatta Kopits. A piacnak azonban óriási ereje van, az IMF sem fogadhat el olyan programot, amely megkérdőjelezi a hitelességét. Egy kormányprogram jóváhagyását, legalábbis a 90-es évek közepi paradigmaváltás óta, a piac megkérdőjelezheti, még akkor is, ha nem azon múlik, hogy a kormány betartja-e azt a programot. Magyarországon van egy szabályalapú költségvetés-politikai keret, amely magyar találmány, és a mi problémáinkat kezeli.

Ilyen magas adósságrátával és kamatkiadással – amelyet sokkal érdemesebb célokra is fel lehetne használni – az ne kockázati prémiumra menjen el. Csak az 3-400 milliárd forintot visz el, hogy a kamatszintünk magasabb, mint a többi visegrádi országban. Ha a kormány egyértelmű jelzést ad, hogy tartja magát a vállaltakhoz, az lehorgonyozza a várakozásokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a monetáris politika is működik. Így magától elkezd jönni a pénz, elkezdenek csökkenni a kamatok. Az viszont káros, ha a egy kormány másképp beszél befelé, mint kifelé, azaz a nemzetközi tárgyalópartnerek felé, mint az Görögország esetében látható.