Önkormányzati reform kell

Önmagában nem az a baj, hogy az önkormányzatok adósságállománya tavaly év végére elérte az ezer milliárd forintot, hanem az, hogy ezt csekély mértékben fordították beruházásokra, és komoly gondot jelent az árfolyamkockázat is – fejtegette Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán. A szakember leszögezte: mára a megyék szerepe a „nekik lepasszolt” intézmények fenntartására korlátozódott, miközben a települések is arra kényszerülnek, hogy kötelező feladatellátásukhoz saját maguk teremtsék elő a hiányzó forrásokat. Ez sokszor bizony a vagyon felélésével történik – mutatott rá Lóránt Zoltán. Megjegyezte: az önkormányzatok vagyona mára elérte a 11 ezer milliárd forintot, ugyanakkor „érdekes”, hogy az állami vagyon összértékéről igen széles skálát, tízezer és negyvenezer milliárd forint közötti összegeket felölelő becslések léteznek.

Fontos leszögezni, nem az önkormányzati alrendszer egésze adósodott el, hanem „csupán” mintegy kétszáz település. Az önkormányzatok jó részét ez a veszély ugyanis nem is fenyegeti, hiszen hosszú ideje nem hitelképesek – jegyezte meg ironikusan. A likviditási ráta utóbbi években tapasztalható javulása ugyanakkor egy önbecsapás – fogalmazott a szakember. Rámutatott: a mára 480 milliárd forintot közelítő önkormányzati kötvényállomány jelentős részét a települések pénzintézeteknél helyezik el betét formájában, ennek köszönhető a mutató emelkedése. Az azonban kérdés, ez miért is éri meg a településeknek – tette hozzá. A 3194 települést felölelő önkormányzati rendszer, valamint az egész államháztartás megújítása legalább harminc éve esedékes – vélekedett az ÁSZ főigazgatója, aki szerint a közfeladatok számát is radikálisan csökkenteni kell. Hozzátette: végre el kellene dönteni, a településeknek, megyéknek, régióknak mi is a feladatuk. Kedvezőtlen jel az is, hogy sokszor a kistérségek szervezése sem a gazdasági racionalitás mentén, hanem felülről irányított formában történik. Márpedig nem jelentéktelen kérdésről van szó. A nemzeti jövedelem 11-13 százalékát teszi ki az önkormányzati alrendszer egésze, miközben az államháztartás összkiadásának mintegy negyedét emészti fel a települések működése.

Reform híján az önkormányzatok működése rövid időn belül ellehetetlenülhet – vélekedett Atkári János egykori főpolgármester-helyettes is. KR