Átütemezést emlegetnek

A görög kormány néhány héten belül dönt az EU és az IMF hitelcsomagjának igénybevételéről – jelentette ki Papandreu miniszterelnök. Az áprilisban esedékes 10 milliárd eurónyi törlesztés fedezetét már sikerült összeszedni, de május 19-ig további 8,5 milliárdot kell előteremteni. A hitelek lehívására akkor lehet szükség, ha a következő hetekben tervezett dollárkötvény-kibocsátás fogadtatása nem lesz megfelelő.

A görög államadósság valamilyen formában való átütemezése azonban a nemzetközi kölcsönnel együtt is elkerülhetetlen – vélekedik a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A londoni pénzügyi lap megfogalmazása szerint „a piacok már felismerték, hogy mentőcsomag ide vagy oda, Görögország gyakorlatilag csődbe jutott”. Az Európai Unió és a valutaalap által kilátásba helyezett 45 milliárd euró értékű hitelprogram lehívása csak ez évre biztosítaná az adósságszolgálat finanszírozását, de a későbbiekben semmivel sem csökkentené a bedőlés veszélyét. A görög államadósság már most is a GDP 125 százalékának felel meg, a hét százalék fölötti kamatszint mellett az állami bevételek 15 százalékát a kamatok törlesztése viszi el, a gazdaság recesszióban van, és így középtávon kezelhetetlenné válhatnak a fiskális folyamatok. (Az már csak hab a tortán, hogy az Economist számítása szerint a kilátásba helyezett 45 milliárd helyett már az idén legalább 67 milliárd euró kölcsönre lenne szüksége Athénnak.)

A Financial Times szerint szóba kerülhet az adósság egy részének elengedése; egy ilyen „haircut”, azaz hajvágás minden kötvénytulajdonos számára egyenlő veszteséget jelentene, ugyanakkor javítaná a pénz behajtásának esélyét. Ennek alternatívája az átütemezés volna, tehát a rövid és közepes lejáratú papírok hosszú lejáratúvá alakítása. A frankfurti lap egyértelműen amellett érvel, hogy a hitelezőknek – közöttük a német államnak és a német bankoknak – hozzá kell járulniuk a hajvágáshoz. Ez persze fájdalmas döntés volna, ami újabb csapást mérne a pénzügyi válságból éppen csak kikecmergő európai bankrendszerre – fogalmaz az FAZ.

A hitelcsomag lehívásának növekvő esélye miatt tegnap újabb csúcsot döntött a görög állampapírok hozamfelára és a hitelbiztosítások áfolyama, megdöntve minden az euróövezet létrehozása óta feljegyzett rekordot. A befektetők most már 469 bázisponttal magasabb kamatot követelnek a görög kötvényekért, mint a német szövetségi papírokért; ez 26 ponttal haladja meg a pénteki záróértéket. A hitelbiztosítások (CDS) ára 438,2-ről 462,4 pontra emelkedett ma. A görög vállalati részvények közül a banki papírok gyengültek a legnagyobb – átlagosan 3,5 százalékos – mértékben.

Eközben az európai légtérzár miatt elhalasztották az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap képviselőinek tegnapra tervezett athéni látogatását, amelyen a hitelcsomag lehívásának részleteiről kívánt egyeztetni a görög kormány. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője szerint a találkozót legkésőbb holnap megtartják, addig pedig telefonon igyekeznek előkészíteni a megbeszélést. Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke világossá tette, hogy az egyeztetések tárgya és a hitelcsapok megnyitásának a feltétele újabb megszorító intézkedések bevezetése lesz. TG

A közalkalmazottak e hét csütörtökön immár harmadik alkalommal tartanak 24 órás munkabeszüntetést az eddig elfogadott takarékossági intézkedések elleni tiltakozásként.

A közalkalmazottak e hét csütörtökön immár harmadik alkalommal tartanak 24 órás munkabeszüntetést az eddig elfogadott takarékossági intézkedések elleni tiltakozásként.-->