Itt a lista! Ezt kellene azonnal meglépnie az új kormánynak

Mivel még a választások előtti utolsó napokban sem láthatóak a pártok világosan megfogalmazott gazdaságpolitikai elképzelései – a többnyire olvashatatlanul hosszú és általánosságokban fogalmazó programok jobbára csak mellébeszélnek –, a Figyelő megpróbálta összeszedni a legfontosabb teendőket és irányokat az új kormány számára. A hetilap tizenhárom elismert közgazdász szakértő gondolataiból merített, a prioritásoknak tekinthető feladatokra koncentrálva.

Figyelő

2010.04.07, 16:17

Milyen legsürgetőbb feladatok várnak a választások után megalakuló új kormányra? Mindenekelőtt a korrupció megfékezése, az öngondoskodás erősítése, a munka megbecsülésének a visszaállítása, nem csupán a felsőoktatás, de az egész oktatási rendszer átalakítása, a jogbiztonság erősítése, az állami újraelosztás csökkentése, az államháztartás egyensúlyának megteremtése és a bürokrácia leépítése. Legalábbis akkor, ha a leendő kormányzat követi a csütörtökön megjelenő Figyelő által megkérdezett tíz intézet és szellemi műhely tizenhárom közgazdászának a többségi véleményét.

A Figyelő annak a kérdésnek a megválaszolására kérte fel a szakértőket, hogy mit tartanak a gazdaságot érintő legsürgősebb teendőknek. A kirajzolódó irány egyértelmű, még ha a részleteket illetően több alternatíva is megfogalmazódott. Nem mindig szűken vett gazdaságpolitikai prioritások kerültek előtérbe, gyakran inkább olyan feladatok, amelyek szoros összefüggésben állnak távlati koncepciókkal. A szakértők „konszenzusa” szerint könnyen és gyorsan megléphető intézkedés már nem nagyon van, azokat a Bajnai-kormány a stabilizáció során végrehajtotta. Így előtérbe kerül az újragondolása a magyar társadalom mindennapi életét keresztül-kasul átható azon rendező elveinek, amelyek jelen állapotukban mérgezik a közéletet, s hosszú távon elképesztően nagy károkat okoznak.

3 pont a Figyelőben megfogalmazott javaslatok közül:

Drasztikusan csökkenteni kell az állami intézmények számát! A szabályok, adminisztratív kötelezettségek akár 50-60 százaléka is kidobható lenne. Létezik egy térkép arról, hogy Magyarországon hány állami intézmény foglalkozik kkv-fejlesztéssel. Több tucat ilyen állami intézmény van, ebből közel tíznek van országos hálózata, mindegyiknek ugyanaz a célja. Az uniós és a hazai, kistérségi források közvetítésével is rengeteg állami intézmény foglalkozik.

Azonnali intézkedések szükségesek a korrupció felszámolására! Kapjon az Állami Számvevőszék a jelenleginél szélesebb hatáskört-jogosítványt. Feladatai közé kerüljön be a korrupció elleni fellépés is.

Váljon világossá, hogy az új kormány mit ért elszámoltatás alatt! Nem szabad fél évet azzal elvesztegetni, hogy az állami intézményekben mindenki rémülten azt találgatja, hogy milyen elszámoltatás lesz, és az átvilágításra való felkészülés közben felemészti az erőket. Minél előbb tegyen az új kormány lépéseket a kiszámíthatóság irányába, ha lesz elszámoltatás, a keretek legyenek ismertek!

A hetilap által megkérdezett közgazdász elemzők: Bartha Attila kutatási igazgató (Kopint-Tárki); Duronelly Péter befektetési igazgató (Budapest Alapkezelő); Havas István vezérigazgató (Ernst & Young); Jánosi Zoltán, Vadas László partnerek (CEMI); Kövesdy Attila adópartner (Deloitte); László Csaba adópartner (KPMG); Németh Dávid vezető elemző (ING Bank); Reszkető Petra, Scharle Ágota, Váradi Balázs partnerek (Budapest Institute); Szepesi Balázs ügyvezető igazgató (Hétfa Kutatóintézet); Török Zoltán vezető elemző (Raiffeisen Bank).