Százmilliárd eurót kaphat Athén

mankó. Az eredetileg megígért 45 milliárd helyett 100-120 milliárd eurós segélyhitelhez juthat Görögország az eurózóna tagállamaitól és a Nemzetközi Valutaalaptól az elkövetkező három évben – közölték német parlamenti képviselők azt követően, hogy Berlinben tájékoztatta őket Dominiqe Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója. Maga Strauss-Kahn azonban a találkozó után nem kommentálta a bejelentést, és az sem volt világos, hogy a kormányok miként képzelik a pótlólagos összegek előteremtését, illetve teljes-e körükben az egyetértés. Herman Van Rompuy EU-elnök azt mondta, hogy május 10-e körüli időpontra tervezi összehívni az eurózóna vezetőit. Szerinte egyébként nem lesz szükség a görög adósság átütemezésére.

Az akár 120 milliárd eurót is elérő segély hírére mindenesetre azonnal megkönnyebbültek a piacok: a tízéves görög állampapírok német kötvényekhez képesti hozamfelára a tegnapi nap folyamán az ezer bázispontot is meghaladó szintről 828 bázispontra esett. A bejelentést megelőzően eluralkodott piaci hisztériára jellemző, hogy a kétéves görög kötvények hozama közel 500 bázisponttal, 23,9 százalékra ugrott, ez tíz százalékponttal haladja meg a pakisztáni szintet. Az államcsőd elleni biztosítást jelentő CDS-ek felára pedig túlszárnyalta az eddigi rekorder Venezuela szintjét.

Mind ez idáig Angela Merkel német kancellár ellenállása késleltette a segélymechanizmus aktiválását, akire a május 9-i észak-rajna–vesztfáliai választások előtt erős nyomás nehezedik Görögország kisegítésének elutasítására. Tegnap azonban Francois Fillon francia miniszterelnök azt mondta, hogy az EU és az eurózóna államai teljes mértékben megfelelnek majd Görögországgal szembeni felelősségüknek.

Merkel meggyőzése érdekében tegnap Berlinbe repült Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke és Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is. Trichet az egyeztetések után úgy nyilatkozott, hogy szerinte néhány napon belül megállapodás jön létre a görög kormány, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság közötti tárgyalásokon. Strauss-Kahn arra figyelmeztetett, hogy minden egyes nap késlekedés ront a helyzeten, s messze érezhető hatásai lehetnek. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter szerint pedig immár az euró stabilitása forog kockán.

Elemzők szerint a válság elmélyüléséhez nagymértékben hozzájárult az eurózóna képtelensége a gyors döntéshozatalra. Az egységes valuta 16 tagországot számláló övezete négy hónappal a görög válság kirobbanása után még mindig csak ott tart, hogy elméletileg, a részletek meghatározása nélkül állapodott meg egy túlságosan kicsi mentőcsomag esetleges odaítéléséről. „Az alapvető probléma az, hogy az eurózóna nem képes egyenesen kimondani brutális igazságokat, és nem képes aztán ezeknek megfelelően cselekedni” – fogalmazott Hugo Brady, a Centre for European Reform brüszszeli kutatóintézet szakértője.