Brutális intézkedések várnak a görögökre a hitelért cserébe

Az Európai Unió közös pénzt használó országcsoportjának részéről - brüsszeli értesülések szerint - várhatóan csúcstalálkozón, a jövő hét végén indítják el a mechanizmust. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a megállapodás szilárd alapú, hiteles támogatási csomagot hozott létre, és bizonyította a nemzetközi közösség, benne az uniós intézmények szolidaritását és felelősségérzetét.

A görög kormány rendkívüli athéni ülésén, a televízióban élőben közvetített beszédében Papandreu leszögezte: a nemzetközi tárgyalások a kormány azon erőfeszítéseinek részét képezték, hogy elkerüljék a csődhelyzetet. Hozzátette: a megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván.

A kormányfő nem ismertette a megállapodás részleteit, de azt kiemelte, hogy mindeddig példátlan méretű nemzetközi támogatási nagyságrendről van szó.

Papandreu szerint fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, még nehezebb helyzetbe hozza Görögországot, sőt az euróövezet más államait is. Ezért volt szükség a mielőbbi megállapodásra, amelyet "a semmiből építettek fel".

Az euróövezet országainak pénzügyminiszterei már vasárnap délután találkoznak Brüsszelben, hogy jóváhagyják a megállapodást, amely Papandreu fogalmazása szerint "lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására".

A hitelek elindításához az euróövezeti országok egy részében parlamenti felhatalmazás is kell. Ezt a kormányok várhatóan a jövő héten kapják meg, és ezt követően kerülhet sor a hitele lehívására.

Korábbi közlések szerint Athénnak május 19-én lenne szüksége a keret első részletére, hogy egy tetemes adósságszolgálatot (8,5 milliárd eurót) teljesíteni tudjon.

Papandreu miniszterelnök hangoztatta, hogy most több nehéz év vár a lakosságra, de elsősorban az állami szektorra, mert az a "nagybeteg". Miközben az állami szférában a jövedelmeket és nyugdíjakat súlyosan érintik a takarékossági intézkedések, a magánszektorra azok hatása közvetlenül nem terjed ki - jelentette be.

A gazdaság szigor nélkül a csőd elkerülhetetlen lenne - ismételte meg Papandreu, aki szerint az államnak évi 60 milliárd eurós kölcsönigénye van.

A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a sikeres tárgyalások bizonyítják: nem csupán a görög emberek gondjaira sikerült felhívni a nemzetközi közösség figyelmét, hanem arra is, hogy ez nem csupán Athén problémája, hanem a nemzetközi piacok működésének, illetve az euró megvédelmezésének ügye is.

A megállapodás szükséges volt ahhoz, hogy a görög stabilitásért aggódó piacok valamelyest megnyugodjanak, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó szigorprogram ellen már előre tiltakoztak a szakszervezetek és a lakosság.

A most bejelentett görög program szerint 2014-ben 3 százalék körüli szintre csökken a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 13,6 százalékról. Idén 8,1 százalék, jövőre 7,6 százalék, 2012-ben 6,5 százalék lesz a deficit a tervek szerin. A GDP-hez mért bruttó államadósság a 2009. évi 115,1 százalékról 140 százalék fölé emelkedik 2014-ben, majd csökkeni kezd.

Brutális intézkedések - Giga megszorítások

A görög pénzügyminiszter közölte: a szigor jegyében befagyasztják a nyugdíjakat és a fizetéseket az állami szektorban, illetve nem lesz 13. és 14. havi juttatás. A médiában elterjedt hírekkel ellentétben ugyanakkor a magánszektorban nem vezetik be a bérstopot.

Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökhöz hasonlóan megerősítette, hogy a lakosságra a közeljövőben nagy erőfeszítések, áldozatok várnak, de ez elengedhetetlen "az ország megmentéséhez." - jelentette be vasárnap Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter. 

A költségvetési bevételek növelése céljából egyebek között az áfa mértékét a jelenlegi 21 százalékról 23 százalékra emelik, további 10 százalékkal növelik a benzin, a szeszesitalok és a cigaretta jövedéki adóját, a vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki, növelik a luxusadót.

Változtatnak továbbá a nyugdíj feltételein: az öregségi nyugdíj korhatárát - ami jelenleg a férfiaknál 65 év, a nőknél 60 év - a várható életkorhoz kötik. A korai nyugdíjazást 60 év alatt nem lehet majd igénybe venni. A nyugdíj kiszámításánál a munkával eltöltött egész aktív időszakot, és nem csak az utolsó évek átlagfizetését veszik alapul.

Mindezek hatására 2014-ben 3 százalék körüli szintre csökken a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány a tavalyi 13,6 százalékról. Idén 8,1 százalék, jövőre 7,6 százalék, 2012-ben 6,5 százalék lesz a deficit a tervek szerin. A GDP-hez mért bruttó államadósság a 2009. évi 115,1 százalékról 140 százalék fölé emelkedik 2014-ben, majd csökkeni kezd.

A pénzügyminiszter azzal számol továbbá, hogy idén 4 százalékkal csökken a görög GDP, és további 2,6 százalékkal 2011-ben, majd 2012-ben már 1,1 százalékkal nő.

Jeórjiosz Papakonsztantinu arra számít, hogy Görögország fokozatosan visszatér a kötvénypiacra, s esetleg nem kell igénybe vennie a három évre szóló teljes támogatást.

A görög pénzügyminiszter azt mondta, hogy kedden terjesztik a parlament elé a terveket jóváhagyásra.

Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter a részletek ismertetés után Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen az eurózóna pénzügyminisztereinek ülésén, amely dönt az Európai Unió és az IMF közös segélyéről, ami elérheti a 120 milliárd eurót. Az ülés várhatóan vasárnap 16 órakor kezdődik.

Legalább 10 év kell majd

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Görögországnak tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy felülkerekedjen pénzügyi válságán. Erről a Der Spiegel című lap számol be hétfőn megjelenő számában, forrásmegjelölés nélkül. 

A német hetilap úgy tudja továbbá, az amerikai pénzügyminiszter nyomást gyakorolt a német kormányra azzal a céllal, hogy támogassa a válságba került Görögország megsegítését célzó nemzetközi erőfeszítéseket.

A lap szerint Timothy Geithner a G7-ek múlt heti washingtoni ülésén a német ellenállás mielőbbi felhagyására szólított fel, amikor tárgyalt Jörg Asmussen német pénzügyminiszter-helyettessel. Geithner állítólag azzal érvelt, hogy gyorsan kell cselekedni, mielőtt a görög válság átterjedne más országokra. Ezért pedig Németország tehet a legtöbbet mint Európa vezető gazdasága - hangsúlyozta a Der Spiegel szerint az amerikai pénzügyminiszter.

A magyar adósságpálya fenntartható

Az OTP Bank elemzői szerint Magyarország esetében az adósságpálya fenntarthatóvá vált az elmúlt évek során végrehajtott egyenlegjavító intézkedések következtében, és amennyiben a kormányzat 2014-re teljesíteni kívánja a GDP arányos államháztartási hiányra előírt 3 százalékos maastrichti kritériumot - amihez alig 1 százalékpontos további egyenlegjavítás szükséges - a GDP arányos adósság 2020-ra 70 százalék közelébe csökkenhet.

A bank elemzés főosztálya úgy látja: a Bajnai kormány intézkedései és az IMF-csomag jelentős részben kezelték a felmerült korábbi finanszírozási gondokat.

De kinek a zsebébe nyúlnak a kormányok, amikor intézkednek? Honnan van még mindig pénz mentőakcióra?

A korábbi válságokhoz hasonlóan, megint a kormányoknak kell intézkedniük, most Görögország és vele persze az euróövezet megmentése végett. Hasonló volt a helyzet az 1997-98-as ázsiai válság idején, amikor az abban érintett országok kaptak mentőövet, vagy a 2007-ben kezdődött pénzügyi válság közben a nagybankok megsegítésekor, vagy amikor a 2008-ban kezdődött gazdasági visszaesés ellensúlyozására juttattak pótlólagos forrásokat a legnagyobb vállalatoknak és imitt-amott a lakosság számára.