Görög válság - A francia szenátus elfogadta a segélycsomagot
Németország után a második legjelentősebb hozzájárulóként Franciaország összesen 16,8 milliárd euróval vesz részt a három évre szóló hitelezésben, amelyből 2010-ben 3,9 milliárd eurót utal át Görögországnak.
A hitelkeretről szóló törvénycsomagot kedden fogadta el a parlament felsőháza.
A magas államháztartási hiánnyal küzdő Franciaország a Görögországnak nyújtandó hitelkeretet úgy dolgozta ki, hogy minél kevesebb pénzébe kerüljön a francia adófizetőknek: Párizs 1-3 százalékos kamatozással veszi fel a hitelt a piacokról, s azt állandó, 5 százalékos kamattal kölcsönzi Athénnak. A három év múlva esedékes visszafizetéskor így Franciaország több százmillió eurós nyereséget könyvelhet majd el. Az ellenzéki kommunisták és más szélsőbaloldali képviselők elfogadhatatlannak tartották "a görög válságon hasznot hajtó" hitelkonstrukciót, s ezért ők elutasították a törvénytervezetet.
A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, valamint Görögország között létrejött megállapodás alapján Athén három év alatt összesen 110 milliárd euró pénzügyi támogatáshoz juthat, ennek 20,7 százalékát vállalta Franciaország. A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót - kétoldalú alapon - az euróövezet más országai nyújtják, míg a Nemzetközi Valutaalap részesedése 30 milliárd eurót tesz ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.