S&P: Nem a görögökre kéne mutogatni

Reagálásként erre az euróövezet pénzügyminiszterei elkezdték "a számokat jobb színben feltüntetni kinézetni a valóságnál.  A nagy hitelminősítő intézetek - nevezetesen a Standard and Poor’s a Moddy’s és a Fitch reagálása erre elkezdték az euróövezet problematikus országainak hitelképességét visszaminősíteni. Görögország, Spanyolország és Portugália már 2004-ben idetartozott. 2008-ban és 2009-ben további visszaminősítések következtek. Az indokolás mindig ugyanaz volt: túl magas deficit, túl nagy egyensúlyhiány a fizetési mérlegben.

Senki sem akarta ezt hallani" - mondja Kraemer. A már akkoriban bírált Görögország 2004-ben strukturális reformokat ígért meg, de nem valósította meg azokat. Akkoriban persze nehéz lett volna érvényt szerezni az eurózóna országaira vonatkozó stabilitási paktumnak, amely a deficitre és az eladósodás mértékére szigorú határokat szabott meg. Azt ugyanis éppen az euróban erős államok, Németország és Franciaország de helyezte de facto hatályon kívül.

Mindkét ország egy évvel az euro készpénz bevezetése után tetemes birság (10, illetőleg 7,5 milliárd euró) megfizetésére kényszerült. Chirac akkori francia elnök és Schröder német szövetségi kancellár erős nyomást gyakorolt Brüsszelre, így beszüntették a maastrichti kritériumok megsértésére vonatkozó szankciókat.

Röviddel később pedig meghiúsult az a kezdeményezés, amely nagyobb hatáskörrel ruházta volna fel az Eurostatot, hogy az uniós statisztikai hivatal hatékonyabban vegye fel a harcot a határokon átnyúló trükközés ellen.

A Standard and Poor’s úgy látja, hogy a 750 milliárd eurós segélyprogram megvalósítható, feltéve, ha Görögország azonnal megkezdi a takarékossági intézkedések végrehajtását.