Általános 10 százalékos adó

Nem kényszerül nyereségének „mesterséges” visszaszorítására az a néhány száz magyarországi nagyvállalat sem, amelynek eredménye valamivel 500 millió forint felett alakulna. Az utóbbi egy-két hét több félremagyarázása után ugyanis világossá vált: a kedvezményes, 10 százalékos társasági nyereségadó a jövőben minden esetben vonatkozik az adóalap első 500 millió forintjára, a 19 százalékos jelenlegi adókulcs pedig csak az e feletti nyereséghányad után fizetendő. A társasági adó tehát valójában sávos adónemmé alakul.

„Ez nem új elem a magyar társasági adózásban, a ma is létező 10 százalékos adókulcs ugyanis jelenleg is így működik, igaz, csak 50 millió forintnyi adóalapig” – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Vagyis elvileg jelenleg is minden vállalkozásnak lehetősége van arra, hogy eredményének első 50 millió forintja után kedvezőbb adókulccsal tegyen eleget közteher-viselési kötelezettségének. Az „elvileg” kitétel annak szól, hogy a kedvezményes, 10 százalékos adókulcsot a törvény jelenleg még szigorú feltételekhez köti, és nem is bocsátja a cég szabad rendelkezésére: az így megtakarított adót négy éven belül valamilyen beruházásra kell fordítani. Ennek számlájára írandó, hogy az eddigi adatok szerint évente alig ötezer cég élt a kedvezményes kulcs lehetőségével, holott potenciálisan 175-177 ezer vállalkozás tartozott eddig is a „kedvezményezettek” körébe.

Az új kormány által bejelentett társaságiadó-módosítások lényege így éppen az, hogy megszüntetik ezeket a feltételeket, a 10 százalékos adókulcs alkalmazása teljesen automatikussá válik. Emellett természetesen reformértékű lépés az is, hogy a „sávhatár” 500 millió forintra emelkedik. Adószakértők szerint ennél nagyobb eredménnyel csak a magyarországi vállalkozások igen szűk köre büszkélkedhet, vagyis a cégek 99 százalékánál teljes egészében 10 százalék lesz a társaságiadó-kulcs, ez valójában a ciprusi adóterhelésnek felel meg. Igaz, ott nincs osztalékadó, így a társasági adózás átalakítása után – a lapunknak megszólaló szakemberek szerint – az osztalékadó csökkentése, netán kivezetése kell hogy legyen a magyar adóreform következő lépése. Legalábbis amenynyiben a cél a tőkevonzó képesség és a magyarországi vállalkozási környezet további javítása.

Visszatérve a cégek megoszlására: az adóhatósági adatok tanúsága szerint a magyar vállalkozások harmada eleve veszteségről számol be, esetükben tehát fel sem lép a társasági nyereségadó fizetésének a kötelezettsége. A fennmaradó mintegy kétharmad túlnyomó részének adóalapja pedig meg sem közelíti az 500 millió forintos limitet. Az Ecostat korábbi számítása szerint a korlátot mintegy 500-600 magyarországi vállalat lépi majd át, igaz, ezek közel másfélszer akkora adóalapot képviselnek, mint a mintegy 300 ezer vállalkozás együttvéve (VG, június 16.). Mivel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál 2008-ról szólnak a legfrissebb adatok – és ezekre épül az Ecostat már említett elemzése is –, a társaságiadó-módosítások hatását pontosabban a 2009-es adatok alapján lehet majd megbecsülni. A válság ugyanis igencsak érezteti a hatását a céges elszámolások alakulásán is. A tavalyi statisztikát azonban – mivel a bevallási határidő egy hónapja járt le – minden bizonnyal csak ősszel teszi közzé az APEH.

Fontos kérdés még, hogy lesznek-e változások az adóalap számításában. Jelenleg ugyanis számtalan korrekciós tétel „ékelődik be” a tényleges nyereség és a társaságiadó-alap közé, ezek szűkítése pedig akár mérsékelheti is az adókulcscsökkentés hatását. Jó hír ugyanakkor, hogy a kormány még mindig kitart a módosítás idei bevezetése mellett. KR

Az eva „versenyképessége” ugyanis a társasági adó és az osztalékadó mértékétől függ, a kormányzati akcióterv első két pontja pedig éppen ezeket az adókulcsokat tervezi csökkenteni.

Az eva „versenyképessége” ugyanis a társasági adó és az osztalékadó mértékétől függ, a kormányzati akcióterv első két pontja pedig éppen ezeket az adókulcsokat tervezi csökkenteni.-->