Hiányzó egyetértés a G20-ban

Nem volt egyetértés a G20 pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek hét végi találkozóján a költségvetések rendbetételének fontosságáról: miközben az Egyesült Államok inkább a belső kereslet élénkítését látja szükségesnek, az európai vezetők ismét hitet tettek a büdzsék gyors konszolidálása melletti elkötelezettségükről. Nem született megállapodás a globális bankadó bevezetéséről sem; a dél-koreai Busanban megtartott tárgyalások zárónyilatkozata szerint ehelyett csak a banki tőkekövetelmények szigorítása ügyében törekednek közös nevezőre jutni a G20-tagok az állam- és kormányfők novemberi csúcstalálkozójáig.

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter szerint a költségvetések rendbetétele csak középtávú feladat kell legyen, ám addig a kereskedelmi többlettel rendelkező országoknak – köztük Kínának és Németországnak – a belső kereslet ösztönzésére kellene törekedniük. A globális fellendülés ugyanis csak így tartható fenn, nem támaszkodhat a többi ország is az amerikai fogyasztókra – hangsúlyozta Geithner. A pénzügyminiszter szavait a legfrissebb amerikai makrogazdasági adatok is alátámasztják: a változatlanul magas, 9,7 százalékos munkanélküliség olyannyira óvatossá tette a tengerentúli fogyasztókat, hogy a megtakarítási ráta a márciusi 3,1-ről áprilisra 3,6 százalékra emelkedett.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azonban a találkozón a mellett érvelt, hogy a megszorításokat „nem lehet negatívan értelmezni a növekedés tekintetében, hiszen azok erősítik a bizalmat”. Angela Merkel német kancellár Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel folytatott németországi tárgyalásai után szintén úgy reagált a Busanban elhangzottakra, hogy a növekedésnek nem lehet ára a magasabb deficit. Az európai tisztviselők általában úgy nyilatkoztak Geithner felvetésére, hogy „középtáv” helyett a konszolidációs erőfeszítésekre már jövőre is szükség lesz.

A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor az amerikai álláspont mellett tette le a voksát. Dominique Strauss-Kahn IMF-vezér szerint az elmúlt két évben bevezetett és még le nem járt élénkítő intézkedéseket nem lenne szabad visszavonni a fejlett gazdaságokban. Ellenkező esetben a fiskális konszolidáció – amennyiben nem párosul a belső keresletet élénkítő deregulációs lépésekkel – 2,5 százalékpontot is lefaraghat a globális GDP-bővülés üteméből, világszerte 30 millió munkahely vesztét okozva. Bloomberg