Így a jegybanki alapkamat maradt 5,25%, bár az Ecostat - szinte egyedüliként - kamatvágást várt.
Az elemzők többsége idén legfeljebb egy 25 bázispontos csökkentéstre számít.
A jegybank hivatalos indoklása is hangsúlyozza a fiskális bizonytalanságot
A tavalyi mély recessziót követően az év elején a magyar gazdaság már növekedést mutatott. A visszafogott belföldi kereslet következtében az infláció jövőre várhatóan az MNB középtávú céljára csökken. A globális és ország-specifikus fejlemények nyomán az elmúlt hónapban romlott Magyarország kockázati megítélése, a jövőbeli kilátásokat pedig jelentős bizonytalanság övezi.
Az I. negyedéves részletes GDP adat megerősítette a növekedésről alkotott képünket. A hazai konjunktúrára továbbra is jellemző maradhat az előző évben megfigyelt szerkezeti kettősség: az export fellendülését a belföldi kereslet csak késve követi, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá érdemben a gazdaság növekedéséhez.
Az inflációs kilátásokat is az élénkülő külső konjunktúra és az ezzel összefüggésben emelkedő energiaárak, valamint a csak lassan felívelő belső kereslet kettőssége határozza meg. A májusi inflációs adatok is megerősítik, hogy a gyenge belső kereslet a következő másfél évben még számottevő árleszorító hatást fejt ki. A nyersanyagáraknak a maginfláción kívüli tételekre gyakorolt hatása miatt csak jövőre teljesülhet a középtávú inflációs cél. A 2012-es cél teljesülése szempontjából kockázatot jelent, ha a fogyasztóiár-index vártnál elnyújtottabb csökkenése, illetve a konjunktúra fokozatos élénkülése mellett megtörik a gazdasági szereplők inflációs várakozásainak közelmúltban tapasztalt mérséklődése.
A fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak továbbra is negatívan hatnak a globális kockázati étvágyra. Magyarország befektetői megítélése különösen sokat romlott a költségvetési politika körüli bizonytalanság miatt. Jelen piaci környezetben kiemelten fontos a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett fiskális politika. A Monetáris Tanács üdvözli a Kormány kinyilvánított elkötelezettségét a 2010. évi hiánycél teljesítése iránt, és fontosnak tartja a megvalósítás részleteinek mielőbbi kidolgozását. A nemzetközi szervezetek felé vállalt 2011. évi hiánycél elérését biztosító további kormányzati lépések hozzájárulhatnak a kockázati megítélés javulásához.
A tavaly nyár óta tartó folyamatos kamatvágásoknak a múlt hónapban lett vége, és a Jegybank az inflációs kilátásokban illetve az ország kockázati megítélésben esetlegesen bekövetkező pozitív változásokat jelölte meg a további enyhítés feltételéül - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere .
Az elmúlt időszakban, különösen a hónap eleji államcsőddel kapcsolatos szerencsétlen nyilatkozatokat követően a kockázati megítélést tükröző felárak hirtelen megugrottak, és azóta nem tudtak visszarendeződni. Az új kormányzat a kényszerítő körülmények hatására ugyanakkor jelezte, hogy tartani kívánja az előzetesen tervezett költségvetési hiányt, ami megnyugtathatja a piacokat, és ez növelheti az MNB mozgásterét a jövőben.
Az inflációs kilátásokat illetően a májusi jegybanki jelentéshez képest inkább negatív irányba változhatott a helyzet, gyengült a forint, a kormány tervezett adókulcs változtatásai vélhetően a belső fogyasztást erősítik majd, ami szintén inkább árfelhajtó, és az árvízkároknak is áremelő hatása lesz az élelmiszerek esetében. Összességében tehát az MNB múltkori érvelését alapul véve a mai döntés konzisztensnek mondható. A további kamatcsökkentésre egyre kevesebb lehetőséget látunk, a belső folyamatok nem ebbe az irányba mutatnak, és a külső környezet esetében sem számítunk hirtelen jelentős javulásra.
Az Equilor elemzéséből az derül ki, az alapkamat szinten tartása megfelelt a piaci várakozásoknak. A Bloomberg által megkérdezett 16 elemzőből csupán egy mondta azt, hogy újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentéssel számol, míg a Reuters elemzői konszenzusában szereplő 25 elemző mindegyike az alapkamat változatlanságát jelezte előre.
További elemzői vélemények a következő oldalon
Miért is volt ilyen egyértelmű a tartás?
A Magyar Nemzeti Bank mai döntését a májusi inflációs jelentésben foglaltak illetve Magyarország kockázati megítélése egyaránt indokolták. A jegybank elnöke a legutóbbi kamatdöntéskor e két tényező pozitív alakulásától tette függővé a kamatcsökkentési széria folytatását. Tekintve, hogy a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára, az ún. CDS felár lényegesen a május végi kamatdöntéskor tapasztalt szint fölött van – köszönhetően a nem túl szerencsés kormányzati kommunikációnak, amely az országcsőd lehetőségét sem zárta ki – így erről az oldalról semmiképpen sem lett volna indokolt a kamatcsökkentés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a csúcsponthoz képest mérséklődött a felárunk, azaz javult az ország kockázati megítélése, amit a forint euróval szembeni árfolyamában is tetten lehet érni.
Mi a helyzet az inflációs kilátásokkal?
Az inflációs kockázatok tekintetében is indokolt volt a kamattartás, ami ráadásul meglepetést sem keltett a piacon, hiszen a Monetáris Tanács már a májusi ülését követő jegyzőkönyvben jelezte, hogy a monetáris politika számára releváns horizonton a korábbiaknál várthoz képest magasabban alakulhat a fogyasztói árindex. Ami inflációs oldalról mindenképpen jó hír lehet, hogy bár továbbra is nálunk a legmagasabb a pénzromlás üteme az Európai Unió 27 tagállama között, azt elsősorban a tavaly júliusi forgalmi adó növelés, illetve az év eleji gázáremelések hatása emelte tartósan az 5%-os szint fölé. Viszont, ennek a hatása az év második felére egyre halványul. A jegybank saját várakozása szerint ez a csökkenő tendencia fokozódik az év második felében, aminek eredőjeként az év végére 4% körüli szintre csökkenhet az infláció.
Bár a magyar gazdaság fellendülése a vártnál valamivel erőteljesebben kezdődött meg az év elején, a jegybank úgy látja, hogy továbbra is jelentősek a kihasználatlan kapacitások a gazdaságban, vagyis a vállalatok egy darabig nem tudják áremelések révén realizálni a növekedést. Ráadásul a recessziós kilábalást főleg a külső konjunktúrán könyveli el a gazdaság, ami egyfelől az utóbbi hónapokban eszkalálódott adósságválság és annak következtében bevezetett kereslettompító intézkedések miatt bizonytalan kimenetelű, másfelől a belső kereslet még jó másfél évig számottevő árleszorító hatást fog kifejteni. A gyenge belső konjunktúra árcsökkentő hatását ugyanakkor tompítja, hogy a külső konjunktúra miatt emelkednek az energiaárak, és bizonytalanságot jelent az euró gyengülése. Ráadásul áprilisi mélypontjához képest több mint 35%-ot drágult a földgáz a nemzetközi piacon, és elemzők szerint a lendület még elhúzódhat, hiszen a kőolaj ralijától még mindig le van maradva a gáz árfolyama.
További bizonytalanság a hazai szabályozott energiaárak alakulása. Míg a legutóbbi jegyzőkönyvében az MNB arra számított, hogy emelkedni fognak a szabályozott hatósági árak, éppen a múlt héten fogadta el az Országgyűlés, hogy ismét hatósági árszabályozást vezethet be a kormány a villamosenergia lakossági tarifái esetében. Egyelőre annyit tudni, hogy az új árszabály kidolgozásáig nem változtatnak a villany és gázár tarifákon. De a konkrét szabályozói döntésig indokolt lehet az óvatosság a jegybank részéről is, vagyis amíg a Fidesz nem dönt a villamos energia árról, és ennek rövid, illetve hosszútávra szóló hatása – például a hatósági áremelések kitolása későbbi időpontra - nem érződik, addig mindenképpen indokolt az óvatosabb kalkuláció a jegybanki prognózisokban is.
Ami a piaci szereplők jövőbeli várakozását illeti, a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamok alapján könnyen kijelenthető, hogy a befektetők a következő néhány hónapban nem számolnak újabb kamatcsökkentéssel. Erre utal, hogy a 3 hónapos DKJ referenciahozama 5.25%-on áll jelenleg, miközben május 31-én még 5.00% környékén tanyáztak a rövid oldali hozamok, vagyis akkor még benne volt a pakliban egy 25 bázispontos vágás lehetősége.
Equilor vélemény
Tekintve, hogy a mai kamatdöntés már jó ideje előre be volt árazva a piacon, nem várhatóak komolyabb reakciók a mai nap délutánján. Tény, hogy a kamatcsökkentésnek továbbra is van tere, ehhez azonban szükség van mind a magyar pénzügyi eszközök kockázati megítélésének javulására, mind az inflációs kilátások süllyedésére. E két tényező azonban várhatóan a következő hónapokban nem teszi lehetővé a kamatpálya süllyedését. A monetáris kondíciók további lazítását ”szerencsére” támogatja ugyanakkor, hogy sem az Egyesült Államokban, sem a hazai szempontból még inkább figyelt eurózónában nem kerül sor kamatemelésre idén, sőt az eurózónában még az sem kizárt várakozásaink szerint, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény és a stagnáló árak mellett jövőre sem lesz kamatemelés. Időben tehát még látszólag bőven van terünk arra, hogy teljesüljön a két, kamatcsökkentéshez elengedhetetlen feltétel.
Ehhez azonban az is kell, hogy a kormányzat által június elején az asztalra letett első gazdasági akcióterv célkitűzései hiteles részletekkel töltődjenek fel. A külföldi befektetők többsége bár üdvözölte az akcióterv irányát és céljait, hiányolta viszont a konkrétumokat. Amennyiben a konkrétumok alapján továbbra is az látszik, hogy a magyar kormány elkötelezett a 3.8%-os GDP arányos államháztartási hiány tartása iránt idén, illetve a 3% körüli 2011-es hiánycél iránt, akkor az azt eredményezheti, hogy jelentősen javul az ország kockázati megítélése, ami megteremti a lehetőséget a kamatszint mérséklésére.
Lehűtötték a hangulatot!
„Bár az elmúlt hetekben a helyenként már-már hisztérikussá vált hangulatot sikerült lehűteni, azt semmiképp sem mondhatjuk, hogy túlzottan sok konkrétum került volna nyilvánosságra: a miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv első olvasatban pozitív fogadtatást kapott, a költségvetést jelentős mértékben érintő tételek körül azonban egyelőre nem oszlanak a kérdőjelek” - mondja a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője, Vizkelety Péter. Hozzáteszi: „Úgy a bevételnövelő, mint a kiadáscsökkentő lépések megvalósíthatóságát is jelentős kockázatok övezik, ugyanakkor sok olyan lényeges terület van (állami vállalatok, egészségügy, oktatás), amelyek esetében a takarékos, kiegyensúlyozott, egyben hatékonyabb működést megalapozó terveket egyelőre homály fedi.”
„A külső környezet látszólag nyugodtabb, de elég csak a napról-napra felfelé kúszó görög hozamokra tekinteni és máris érthető, miért érdemes továbbra is inkább óvatosnak lenni” - figyelmeztet Vizkelety Péter. A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a külső és belső bizonytalanságokat egyaránt mérlegelve döntött az óvatosság mellett a Monetáris Tanács a mai ülésén is.
„Ezt a véleményünket erősíti, hogy három héttel ezelőttihez képest a jegybank számára releváns tényezők esetében érzékelhető változás nem állt be, ráadásul az inflációs kockázatokkal kapcsolatosan is inkább a kamatcsökkentési várakozásokat lehűtő nyilatkozatok láttak napvilágot. Év végéig legfeljebb még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, de arra sem kicsi az esély – különösen, ha a piaci bizonytalanságok nem enyhülnek –, hogy a jelenlegi 5,25%-os szinttel búcsúztatjuk 2010-et” - emeli ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.