Több lett az állás tavaszra

Lényegesen javult a foglalkoztatás a tavaszi hónapokra, de szakértők egyelőre óvatosak a prognózisaikkal kapcsolatban. A múlt havi 11,8-et követően 11,4 százalékos munkanélküliségi adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal a március–májusi időszakról. Ezt megelőzően tíz hónapig folyamatosan rosszabb adatok jöttek ki, a válságot megelőzően még 8 százalék alatt volt az állástalanok aránya a 15–74 évesek körében. Ezzel nagyjából az uniós átlagnak megfelelő mértékben emelkedett a ráta nálunk is, csak itthon sokkal alacsonyabb foglalkoztatási szint mellett történt mindez. A munkanélküliség szintje a férfiaknál 1,8, a nőknél 1,4 százalékponttal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Valószínűleg az okozza az eltérést, hogy a tavalyi nagy leépítések elsősorban a fizikai foglalkozásúakat érintették, és ebben a körben több a férfi. A magasabb képzettségűeket – amellett, hogy az elbocsátásuk is költségesebb – nehezebb pótolni, amikor véget ér a válság, és a növekedéshez újra több munkaerőre lenne szükség.

2009 azonos időszakában 74 ezerrel kevesebb volt az állástalan, számuk mostanra 483 ezer főre emelkedett. Ez azonban még mindig 14 ezerrel kevesebb az előző havinál, akkor úgy festett, hamarosan félmillió felett lehet a munkát keresők száma, erre utoljára bő másfél évtizeddel ezelőtt volt példa. A néhány éve még 3,9 millió fős foglalkoztatás pedig 3 756 000-re szűkült, ez az előző évinél 24 ezerrel kevesebb, viszont az előző havinál bő 25 ezerrel több.

Az európai statisztikában öszszehasonlításra használt 65 év alattiak foglalkoztatása már négy hónapja javul, és újra elérte az 55 százalékot. Ezzel azonban EU-s szinten továbbra is Máltával vagyunk versenyben az utolsó helyezésért, miközben az éllovas Svédországban, Ausztriában, de még Németországban sem csökkent a válság során 70 százalék alá ugyanez a mutató. A még a Bajnai-kabinet által meghozott szociális rendszerbeli átalakítások azonban már éreztethetik a hatásukat, főként a szigorított korai nyugdíjazás. Némi reményre ad alapot, hogy az unió nagy részében és főként azokban az országokban, amelyekkel hazánk szorosabb gazdasági kapcsolatban áll, már megállt a munkanélküliség emelkedése.

Ismét elkezdett növekedni a tartósan munka nélkül lévők aránya, az állástalanok közel fele tartozik ebbe a kategóriába. A munkakeresés átlagos időtartama pedig már 17,5 hónap, 1,2-del hosszabb időszak, mint egy évvel ezelőtt. A 25 év alattiaknak pedig bő negyede volt ez év tavaszán munka nélkül, ezek a súlyos szerkezeti problémák már a válság előtt is jellemezték a hazai munkaerőpiacot.

Ha csak a májusi adatra koncentrálunk, akkor azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése mellett a gazdasági aktivitás is emelkedett – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank makroelemzője. A kedvező fordulatot azonban egyelőre óvatosan kell kezelni, mivel az elmúlt hónapokban ismét felfutó közmunkaprogramok hatása is megjelenik. Aggodalomra ad okot az elemző szerint az is, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb idénymunkásra lehet szükség a mezőgazdaságban, illetve a turizmusban, és ez lassíthatja a munkaerőpiac kilábalását. Csak az év végére számít a bank elemzői központja javulásra, az első fél évben még stagnálást látnak.

Nem lett sokkal optimistább a kedvező adat miatt Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza sem. Egyrészt mert egy hónap számaiból nem szokás messzemenő következtetést levonni, másrészt pedig a munkanélküliek száma csalódást okozott a szakértőnek. Ezt azonban ellensúlyozta a foglalkoztatás kiugró növekedése, de – mint Kondrát rámutatott – ez meglehetősen ellentmondásos. A válság során ugyanis a korábbi tapasztalatokkal ellentétben nem vonultak ki a munkahelyüket elveszítők a piacról, hanem munkanélküliként bent maradtak. Ez alapján viszont elsősorban az állástalanok számának kellene csökkennie. Kockázatot abban lát a szakember, hogy kifulladhat a kedvező nyugat-európai konjunktúra, és így megtorpanhat a hazai ipar, és nem lesz több munkahely sem a szektorban.