Büdzsé: növekvő mozgástér

Minden bizonnyal kész tényekkel szembesül az IMF és az unió delegációja a kormánnyal ma kezdődő tárgyalásokon, legalábbis ami az államháztartási törvény változását illeti. Pár hónapnyi szigor után ugyanis ismét lazább költségvetési szabályok lépnek hatályba Magyarországon néhány napon belül, minden jel arra utalt ugyanis, hogy a T. Ház a lapzártánk utáni szavazáson rábólintott az államháztartási törvény módosítására. Ismeretes: a két fideszes és egy KDNP-s képviselő által kezdeményezett módosítások jelentősen megemelik a pótköltségvetés készítését feltételező limitet (az egyenleg jelenlegi 50-55 milliárdos romlása helyett ez csak mintegy 650-700 milliárd forintos változásnál válik kötelezővé), valamint kiemelik az állami büdzsé köréből az állami vállalatok eredményét, osztalékát, tőkeemelését és -csökkentését.

Az ellenzéki pártok több módosító javaslattal kívánták hatástalanítani a kormány számára kedvező átalakításokat, ezek közül néhány – ad hoc ellenzéki összefogásnak hála – át is jutott a bizottsági szűrőhálón. Az Országgyűlés plenáris ülése tegnap szavazott e módosítókról, a kormánypárti képviselők viszonyulását előrevetítő, úgynevezett „támogatott sorban” azonban egyetlen javaslat sem szerepelt, így az eredeti szabálymódosítás bármiféle változás nélkül juthatott el a szintén tegnap lebonyolított zárószavazásra. Az új szabályok pedig kihirdetésük után három napon belül – tehát legkésőbb a jövő héten – hatályba is lépnek.

A Fidesz által kezdeményezett módosításokat nemcsak az elemzők, hanem a Költségvetési Tanács (KT) is – finoman szólva – aggályosnak nevezte. Múlt heti tájékoztatóján Kopits György, a KT elnöke úgy fogalmazott: az államháztartási törvény ilyen irányú módosítása komoly visszalépés a transzparens költségvetés és a szigorú állami gazdálkodás felé vezető úton. A világos államháztartási gazdálkodás az IMF szemében is kulcsfontosságú tényező, a szervezet üdvözölte is a korábbi törvény 2008-as elfogadását. Mindenképpen meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy mind a pótköltségvetés készítésére vonatkozó alacsonyabb limit, mind az állami vállalatok államháztartáson belülre emelése az év elejével vált hatályossá. E rendelkezésekről még 2008 őszén határozott a T. Ház az úgynevezett „plafontörvény” – hivatalos nevén a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény – elfogadásával. Az a rendelkezés tehát, hogy már a GDP 0,2 százalékát meghaladó egyenlegromlás esetén pótköltségvetést köteles készíteni a kormány, valójában még egyetlen kabinet kezét sem kötötte meg. (És úgy tűnik, nem is fogja.) A Fidesz valójában a Medgyessy Péter nevéhez kötődő szabályokhoz tér vissza, melyek a már említett limitet a kiadási főösszeg 5 százalékában határozták meg. E szabályok 2002 óta folyamatosan hatályban is voltak, igaz, Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején a törvény egy újabb – a költségvetési törvény módosítását 2,5 százalékos arány esetén előíró – passzussal bővült.

Tény, hogy az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, Kovács Árpád folyamatosan bírálta is a túlságosan laza szabályokat. (A témáról a jelenlegi elnök, Domokos Lászlótól kért vélemény lapzártánkig nem érkezett meg a Világgazdasághoz.) A bírálók sorában így a „stafétabotot” – mint említettük – a KT vette át, ám a tanács szerepvállalása rögtön viták kereszttüzébe is került. Rogán Antal – aki többek között az Országgyűlés gazdasági bizottságát is vezeti – a Napi Gazdaság tegnapi számában úgy vélekedett, a Költségvetési Tanácsnak nem feladata az államháztartás eljárásrendjének véleményezése. Ezzel szemben a KT-ről (is) szóló törvény szerint a tanács egyebek mellett költségvetési tervezéssel, előrejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít, a költségvetési fegyelem megtartására szolgáló jogszabály-alkotási javaslatokat készít, és véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit. Éppen ez utóbbit tette a KT, amikor bírálta az államháztartási törvény módosítását.

Az éremnek azonban ezúttal is két oldala van: pénteken a T. Ház elé került egy a költségvetési gazdálkodást érintő szigorításokat tartalmazó törvényjavaslat-csomag is. Ez pontot tesz több évek óta tartó vitára. Rendelkezik egyebek mellett arról, hogy a költségvetési szervek a többletbevételüket csak a kormány külön engedélyével költhetik el (eddig ez szabadon felhasználható, „talált pénznek” számított), valamint igyekszik leépíteni az évek óta halmozódó maradványokat. Ez utóbbi akkor keletkezik, amikor egy beruházás, fejlesztés elmaradásával, elhúzódásával az adott fejezet számláján marad az erre félretett pénz.

Az új szabályok szerint a kötelezettségvállalással már nem terhelt maradványokat automatikusan elvonja a kormány, ezek a költségvetés hiányát csökkentik. A kötelezettségvállalással terhelt, ám a következő év június 30-ig nem teljesült maradványok felhasználhatóságáról szintén a kormány dönt – adott esetben akár nemlegesen. Míg a költségvetési szervek saját bevételének „becsatornázásától” a kormány 250-350 milliárd forintot remélhet, addig a maradványok teljes, mintegy 600 milliárd forintos állománya évente néhány tízmilliárd forinttal lesz csökkenthető az új szabályok szerint. E két tétel együtt azonban már komoly segítség lehet a 3,8 százalékos költségvetési hiánycél elérésében.

A törvényjavaslat szerint szélesebb jogosítványokat kapnak a költségvetési felügyelők is, akik ezentúl nemcsak a tárcáknál, hanem a közpénzből gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél is vizsgálódhatnak. Fontos lépés az is, hogy a kormány az elsők között hozott határozatot egy 120 milliárd forintos – a dologi kiadásokat érintő – zárolásról, valamint a pártoknak adott támogatások 15 százalékos csökkentéséről. KR