EKB-feddés a kormánynak

Ha a magyar kormány nem tágít, akár az Európai Bíróság elé is kerülhet a Simor András jegybankelnök fizetése körüli huzavona. Az Európai Központi Bank (EKB) ugyanis tudatta: a magyar kormány ez irányú törvényjavaslatával megsértette a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi vezetőinek személyi függetlenségét s a jogalkotás konzultációs szabályait. A Jean-Claude Trichet EKB-elnök szignóját viselő állásfoglalás keményen bírálja a jelenleg is az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatot, amely önkényesen csökkentené az MNB vezető döntéshozóinak bérezését.

Az EKB álláspontja egyértelmű: egyetlen kormány sem módosíthatja egyoldalúan országa központi bankja vezetőinek fizetését. A jegybanki függetlenséget sértené, ha a törvényben lefektetett számokat megváltoztatnák az érintettek megkérdezése nélkül. Ha elfogadják a törvénytervezetet, az MNB semmilyen vagy csak korlátozott ellenőrzéssel bírna a saját munkavállalói fölött, ez pedig megengedhetetlen. Lehetnek ugyan módosítások, de azok kizárólag a jövőbeni kinevezésekre vonatkozhatnak.

Súlyos bírálattal illetik a törvényjavaslat tartalmi része mellett elfogadtatásának módját is. Az uniós szabályozás szerint a jegybanktörvény módosítása előtt kötelező a konzultáció az EKB-val, mégpedig legalább egy hónapot hagyva arra, hogy tanulmányozhassák a javaslatot. A tervezetet július 1-jén nyújtották be konzultációra, az elfogadás legkésőbbi várható időpontja július 19-e, vagyis ezt a szabályt nem tartotta be a magyar kormány. Az egy hónapos határidő lerövidíthető, ha különleges sürgősségre hivatkoznak, de az EKB véleménye szerint a magyar fél indoklása nem volt megfelelő ahhoz, hogy rendkívül sürgősnek nyilváníthassák az ügyet.

Mindezek miatt a javaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni – jelzi a vélemény. Ahogy az udvarias, ám rendkívül kemény hangvételű közlemény fogalmaz: „Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium kellőképpen megfontolná a fenti észrevételeket, és a jövőben kellő módon tenne eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének.” A törvény elfogadása után az új passzust az EKB akár az Európai Bíróság előtt is megtámadhatja, ez a jogi procedúra azonban minden bizonnyal hosszú hónapokig elhúzná az ügyet.

Mindenesetre az ügy súlyosságát jelzi, hogy a kormány mai ülésének egyik témája az EKB-levél lesz. Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője tegnap megismételte: a kabinet továbbra is elkötelezett a valós közteherviselés és a kölcsönös felelősségvállalás megteremtése mellett. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány működése során minden hazai jogszabályt, valamint európai uniós normát, előírást betart.

Az MNB-elnök mostani fizetéséről még az első Orbán-kormány rendelkezett 2001-ben, mégpedig három héttel azután, hogy Surányi György helyett Járai Zsigmond lett az MNB elnöke. A törvény szerint az akkor megállapított fizetést emelik meg minden évben a konvergenciaprogramban szereplő várható inflációval. Ez alapján az összeg az idén havi bruttó 8,3 millió forint, a kormány ezt csökkentené most kevesebb, mint kétmillióra. A havi bruttó kereset nemzetgazdasági átlaga a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 199 775 forint volt, ennek tízszeresét kaphatná Simor András. Az elnök fizetéséhez van kötve az alelnökök, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak fizetése is, így ezek is drasztikusan csökkennének. Simor egyébként egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: nem a fizetéséhez, hanem a törvényességhez ragaszkodik. Hozzátette: fizetése egy részét eddig is jótékony célra ajánlotta fel, de ezzel nem kérkedett, nem propagandacélok vezérelték.

A jegybankelnök és a kormány harca a választások éjszakája óta tart. A Fidesz részéről ott hangzott el először, hogy az „offshore lovag” Simor nemkívánatos személy az új hatalom számára. Ő azonban később közölte, hogy ki kívánja tölteni 2013-ig szóló mandátumát. Az első kormányzati terv összevonta volna az MNB-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, hamar kiderült azonban, hogy ezt csak úgy lehetne törvényesen megtenni, ha az összevont szervezet elnöke továbbra is Simor maradna. Orbán Viktor a 29 pontos gazdasági akcióterv elemeként jelentette be a fizetéscsökkentést, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő pedig arról beszélt a sajtónak: a kormány minden jogszabályi előírást be fog tartani a törvényalkotásnál, és eleget tesz minden egyeztetési kötelezettségnek. Az EKB friss véleménye szerint ez nem így történt.

Varga Mihály, a Miniszterelnökség vezetője – aki szintén részt vesz a tárgyalásokon – tegnap leszögezte: az egyeztetéseken nincs fennakadás.

Varga Mihály, a Miniszterelnökség vezetője – aki szintén részt vesz a tárgyalásokon – tegnap leszögezte: az egyeztetéseken nincs fennakadás. Több jár a PSZÁF-vezetőknek Az eddigieknél magasabb fizetést állapít meg egy hétfő este a T. Házban jóváhagyott módosító javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének alelnöke számára. Az új rendelkezések szerint a PSZÁF-elnök fizetése a jövőben a havi átlagos bruttó kereset tízszerese lesz, az alelnökök esetében pedig ez a szorzó a korábbi nyolc- helyett kilencszeres lesz.

Mindezek alapján Szász Károly frissen kinevezett PSZÁF-elnök havi jövedelme 1 997 750 forint, Balogh László és Sáray Éva alelnökök havi fizetése pedig 1 797 975 forint lesz.-->