Ketyeg a nyugdíjbomba

A mostani válság következtében kontinensünkön még nyilvánvalóbb lett: az élettartam meghosszabbodásával együttjáró kiadásnövekedés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy "fizetésképtelenné" válnak a jelenlegi nyugdíjrendszerek. Európában 2060-ra várhatóan megkétszereződik a nyugdíjasok száma: ma négy munkaképes korú esik egy 65 év feletti európai polgárra, öt évtized múlva már kettő az egyhez lesz az arány.

"A válság tehát csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek miatt át kell gondolnunk a nyugdíjrendszerek egészét, és hosszú távon nem is a legfontosabb" - reagált megkeresésünkre a Zöld Könyvet jegyző Andor László magyar EU-biztos.

A dokumentumot rögtön konzultációra bocsátották: a http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=pensions weboldalon november 15-ig várják az észrevételeket. 

Megfigyelők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett nyugdíjreformok nyugtalanságot is hozhatnak Európa válságtól amúgyis "megtépázott" országaiba.

Franciaországban például hosszú ideig tabunak számított a jelenlegi 60 éves korhatár, amelyet még Francois Mitterrand elnök vezetett be 1983-ban. A politikusok nem is mertek hozzányúlni. Most Nicolas Sarkozy elnökre vár a feladat, hogy lenyelesse a békát honfitársaival. Egy vezércsellel Francois Villon kormányfő a 63 éves korhatár mellett kampányol, hogy megkönnyítse az elnök dolgát a 62 év elfogadtatására.

A hivatalos ígéretek szerint fokozatosan emelnék fel a nyugdíjkorhatárt 62 évre, 2018-ra. Ugyanakkor az egyik legnagyobb szociális vívmánynak tekintett 60 éves korhatár megváltoztatása miatt heves szakszervezeti ellenállásra, sztrájkokra és tüntetésekre számíthat a kabinet szeptembertől, amikor a törvénytervezet a parlament elé kerül.

Görögországban a bruttó hazai termék (GDP) 12 százalékát viszik el a nyugdíjkiadások. Itt a nyugdíjszámla 2050-re megduplázódhat, ha a lakosság ellenállása miatt nem sikerül megváltoztatni a rendszert. A nőknél 60-ról 65 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt,s mintegy 10 százalékkal csökkentenék a nyugdíjakat. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap részéről a 110 milliárd eurós mentőcsomag jóváhagyásának egyik fontos feltétele volt a nyugdíjak befagyasztása 2011-13-ra, a kedvezmények megnyirbálása, így a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének megvonása és az elvárt munkával töltött idő megemelése 35-37 évről 40 évre. Mindez aligha tetszik majd a görögöknek, s tiltakozásul a következő hetekben többször is az utcára vonulhatnak. 

Ugyanakkor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a világ egyik legdrágább és legkevésbé hatékony nyugdíjrendszere a görögöké. Reformok nélkül Hellász GDP arányos adósság rátája a jelenlegi, már elfogadhatatlannak tartott 133 százalékról 2057-re 350 százalékra nőne.

Németországban a jelenlegi 65 évről 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt 2029-re. Itt jelenleg 62 év az átlagos nyugdíjba vonulási kor, miközben Görögországban 61 és Franciaországban 59,4 év ez a mutató az EU adatai szerint.

További információk a csütörtöki Világgazdaságban.

Világgazdaság Online-->