Túllépett az éves célon a hiány
Az, hogy mindez megfelel-e a 3,8 százalékos hiánycélt „beállító” előző kormány várakozásának, nem tudható, az előző kabinet ugyanis csak májusig adott ki költségvetési prognózisokat. Az ugyanakkor immár nem kérdés, hogy a 870,3 milliárd forintos – vagy legalábbis ezt alig felülmúló – éves deficitet az új kormány is be kívánja tartani. Ehhez tehát a második fél évben összesen 160-170 milliárd forintos többletet kell előteremteni az államháztartásban. Felvetődik, hogy kirívó-e az előző havi adat. A korábbi évek tapasztalata alapján a válasz nemleges: tavaly 247 milliárd, 2008-ban pedig 297,1 milliárd forint – a mostanival csaknem megegyező mértékű – volt a büdzsé júniusi hiánya. Ezzel együtt tavaly az első fél év végére csak az éves hiánycél 88 százalékát érte el a deficit.
A KSH által ugyancsak kiadott első negyedéves eredményszemléletű hiányadatot mindenesetre pozitívan értékelték a szakértők. A kormányzati szektor első negyedévi hiánya az előzetes adatok szerint 259 milliárd forint, azaz a GDP 4 százaléka volt – jelentette a KSH. Ez a gyenge gazdasági növekedés ellenére is 0,8 százalékpontos éves javulásnak felel meg, ezt a kiadásoknál gyorsabban növekvő bevételekkel magyarázza a hivatal. Bár 2008-ban ennél is alacsonyabb volt az első három hónap adata, annak fényében mégis kedvezőnek számít, hogy 2009 utolsó időszakában az előzetesen várttól jócskán elmaradó eredményszemléletű adatot többen jelentős tételek ez évre csúsztatásával magyarázták.
A bevételek 3,1 százalékkal növekedtek az első negyedévben 2009 azonos időszakához képest. Elsősorban a termelési és importadók emelkedtek a Bajnai-kormány adóátrendezései nyomán, ezen belül az áfabefizetések 25,9 százalékkal nőttek. A jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási járulékok ugyanakkor jelentősen visszaestek (11,9, illetve 8,4 százalékkal). Megvalósult tehát az az előzetes elképzelés, miszerint a fogyasztás terheit növelnék, ezt elvileg nehezebb kikerülni. A kiadási oldalon eközben a beruházások emelkedtek kiugró, majdnem 20 százalékos mértékben, míg a kamatkiadások mérséklődtek.
A legfontosabb üzenet, amely az adatokból kiolvasható, hogy nem csalt az előző kormány a hiányszámokkal – mondta el lapunknak Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza. Ezt azzal indokolta, hogy elsődlegesen az Európai Unió is ezt a típusú statisztikát figyeli, de a piacok számára is jó üzenetnek tartja.
Az állami vállalatok konszolidációs igénye mostanra szinte teljesen lekerült a napirendről, holott a választások körül ez volt a Fidesz legfőbb érve arra, hogy a tervezettnél magasabb lehet az idei hiány. Németh Dávid úgy véli, nem is baj, hogy most nem „tömik ki” pénzzel ezeket a cégeket, amíg nem hajtanak végre racionalizációt, és nem állítják hoszszabb távon is fenntartható alapokra a gazdálkodásukat.
Az idei, 3,8 százalékos hiánycélt az addicionális intézkedésekkel már tarthatónak minősítette Kondora Szilárd, az OTP elemzője. 2011-re azonban a konvergenciaprogramban szereplő 2,8 százaléknál magasabb, 4,4 százalékos deficitet valószínűsít a jelenlegi feltételek mellett. Tekintettel arra, hogy a kormány ragaszkodik a konvergenciaprogramban meghatározott deficitcélhoz, azt valószínűsíti, hogy az szja-rendszert érintő változások csak fokozatosan lépnek életbe. Elképzelhetőnek tartja, hogy 2011-ben még nem törlik el tejes egészében a szuperbruttós adózást, vagy ha mégis, akkor az adókulcs egyelőre magasabb lesz 16 százaléknál. Egy másik lehetőség szerint a költségvetés kiadásainak mérséklésével és strukturális átalakításokkal teremthetné meg a kormány az ígért adócsökkentés fedezetét. BD–KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.