Vége a német munkaerőpiaci csodának

Ám most itt az ideje annak, hogy Németország megfizesse ennek árát - írja elemzésében a Bloomberg . Az amerikai hírügynökség szerint az ország szociális jóléti gazdasági modellje, – amelyről a Nemzetközi Valutaalap azt mondja, hogy segít megőrizni a munkaerőpiac ellenállóképességét – megvédte attól, hogy a pénzügyi válság legrosszabbja következzék be.

Ennek költsége azonban az, hogy miközben a gazdaság élénkül, a munkaerőfelvétel nem növekszik olyan mértékben, mint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban. Ez növekedési kockázatot jelent egy olyan országban, amelynek arra van szüksége, hogy beindítsa a háztartások költekezését.

 "A német kormánynagyszerű munkát végzett azzal, hogy megfékezte a munkanélküliséget a recesszió idején, nem kétséges, hogy a politikája hatalmas siker volt" - fogalmazott Klaus Baader, a Société Générale európai vezető közgazdásza Londonban. "Ám a munkaerőpiac problémát jelent, mert nem kapja meg a fogyasztói kiadások bővítése révén azt a lendületet, amelyet gazdasági élénkülés idején kapna.."

A rövidített munkaidő programja 1,5 millió foglalkoztatottnak nyújtott támogatást mintegy 63 ezer vállalatnál és tavaly 478 251 munkahelyet mentett meg a szövetségi munkaügyi ügynökség szerint. Idén márciusban – az eddig rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint – 693 ezer ember dolgozott rövidített munkaidőben. "Németországban a GDP több mint 7 százalékkal nőhet a foglalkoztatottság növelése nélkül, ha az egy főre jutó ledolgozott órák száma és az egy órára jutó termelékenység ismét a válság előtti szintre nőne - jelezték az OECD közgazdászai a július 7-i jelentésükben.

Ilyen mérvű GDP növekedés megvalósítása várhatólag több évet vesz igénybe, és ezért nem valószínű, hogy a munkanélküliségi ráta utóbbi hónapokban történt folyamatos csökkenése folytatódik 2010 második félévében. Ez pedig kihívás Németország számára, amelynek régóta Achilles sarka a visszafogott fogyasztás.  "A rövidített munkaidő minden bizonnyal támaszt adott a válságos időkben" - véli Andreas Rees, az UniCredit MIB vezető német közgazdásza Münchenben, hozzátéve: "ez nem csodaszer strukturális problémákra. Nincs olyan, hogy munkaerőpiaci csoda."

A német munkaerő ügynökség 4,6 milliárd eurót költött tavaly a rövidített munkaidővel kapcsolatos programra, ez minden egyes fenntartott teljes munkaidejű munkahelyre 13 675 eurót elent. Ez az összeg pedig nagyjából annyi, mint amennyit a kormány megtakarít a munkanélküli segélyekből és a vállalatoknak fizetendő költségekből. Ha a rövidített munkaidőben dolgozók helyükön maradnak, a stratégia megérte, de ha elbocsátják őket, az azt jelenti, hogy igen költséges volt ez a módszer Berlin számára – mondják a szaké