Brüsszel megfontolja a nyugdíjreform kérdését deficitügyben

Kihangsúlyozta azonban a 27 tagországra egyaránt érvényes "szigorú és egyszerű pénzügyi szabályok" fenntartásának szükségességét.

Magyarország nyolc további, többségében kelet-európai uniós tagországgal együtt engedményért fordult az EU-Bizottsághoz a Növekedési és Stabilitási Szerződésben rögzített adóssági és költségvetési deficit előírások teljesítésében, arra hivatkozva, hogy a nyugdíjrendszer megreformálása területén tett erőfeszítéseik rövid távon megnövelték ugyan költségvetési kiadásaikat, de hosszú távon fenntarthatósági előnyökkel járnak.

"Belátom a nyugdíjreform szükségességét az EU-ban. A kérést ezért komolyan vesszük" - mondta Olli Rehn, hivatkozva a kilenc ország pénzügyminiszterétől kapott levélre.

A kéréssel összefüggésben a szigorúbb uniós költségvetési ellenőrzés bevezetéséről szólva Olli Rehn rámutatott, hogy vannak tervek a korábbinál gyorsabb szankciók alkalmazásáról a Szerződésben foglalt adósság- és deficitelőírásokat megsértő országok ellen. Az uniós előírások a költségvetési hiányt a GDP 3 százalékában, az államadósságot pedig a GDP 60 százalékában korlátozzák. Az utóbbi időben azonban a tagországok többsége megsértette vagy az egyik, vagy mindkét előírást.

Olly Rehn kihangsúlyozta, hogy a "korai" szankciókkal el lehetne érni, hogy az érintett országok megelőző intézkedéseket vezessenek be, mielőtt még a helyzet kezelhetetlenné válna.

A biztos szerint az európai gazdaság "robosztus fellendülésnek" örvend, de a növekedés üteme "egy kissé egyenetlenül" oszlik meg az unión belül. Szükségesnek tartja a "szuverén adósságpiaci felfordulás" uniós szintű kezelését, mint a piaci bizalom helyreállításának legfontosabb feltételét. Hangsúlyozta, hogy miközben egyes országoknak, például Nagy-Britanniának és Spanyolországnak fel kell gyorsítania a költségvetési megszorító intézkedések bevezetését, a nagyobb uniós tagországokban, mint Németországban, Franciaországban és Hollandiában "nem kell elkapkodni a költségvetési szigorítást. Ezeknek nem kell megtenniük a költségvetési kiigazításokat 2011-ig, "ami annyit jelent, hogy az év végéig folytatódhatnak a pénzügyi ösztönző programok."

A biztos vitatta azt a pénzpiacokon elterjedt nézetet, hogy az európai bankrendszeren végzett stresszteszt nem lett volna eléggé szigorú. Rámutatott, hogy azért bukott meg mindössze hét bank a vizsgán, mert a többieket előzőleg hatalmas összegekkel állami pénzekből konszolidálták. Kihangsúlyozta, hogy amennyiben a bankoknak a jövőben szükségük lenne újabb tőkére, legvégső esetben igénybe vehetnék az EU és az IMF által májusban létrehozott 750 milliárd eurós stabilitási eszköz egyes elemeit. Az alapot a szuverén adósságtörlesztés garanciájaként hozták létre. Olli Rehn szerint elméletileg a kormányoknak lehetőségük nyílik bajba jutott bankjaik feltőkésítésére, majd saját törlesztési kötelezettségeik refinanszírozására az alapból.

A globális gazdasági helyzetről szólva Olli Rehn rámutatott az Egyesült Államok hatalmas hiányával és Kína többletével fémjelzett globális kereskedelmi egyensúlytalanságra, a jelenlegi helyzet "kulcskérdésének" tekinthető dilemmájára. A globális megtakarítási és költekezési egyensúlytalanságok rendezésére legalkalmasabb fórumnak a fejlett és fejlődő országokat tömörítő G20-akat nevezte meg. Üdvözölte Kína lépését devizája, a jüan árfolyamának rugalmasabbá tételére, felhívta a figyelmet azonban, hogy "a puding próbája az evés", vagyis csak a későbbiekben derül ki, hogy az intézkedés az árfolyam megfelelő módosulását eredményezi-e.

Olli Rehn szerint Európa pénzügyi stabilitásának megerősítésével és a szuverén adósságszolgálati krízis rendezésével járulhat hozzá a fenti egyensúlytalanság rendezésére tett globális erőfeszítésekhez.