BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ecofin: felemás eredmény

Egyezség a költségvetési ellenőrzésről és a piaci felügyeletről, de nincs döntés a bankadóról

Idő előtt fény derülhet arra, hogy melyik tagállam készül a túlköltekezés „bűnébe” esni a tanács tegnapi döntése nyomán. A pénzügyi tárcavezetők kedden megállapodtak arról, hogy a kormányoknak 2011-től kezdve minden év áprilisáig Brüsszel és a többi tagállam elé kell terjeszteniük költségvetési terveiket. Sikerült ezenfelül a múlt héten végleges formába öntött pénzpiaci felügyelet (VG, szeptember 6., 9. o.) kérdésében is egyezségre jutniuk a tagországoknak. A talán legnagyobb várakozással övezett uniós szintű bank-, illetve pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatos döntés ismét eltolódik az eltérő elképzelések miatt.

Nagy előrelépést értünk el az uniós pénzügyigazgatás terén – kommentálta Olli Rehn költségvetési biztos az előzetes költségvetési kontrollal kapcsolatos egyezséget. A döntést a Reuters is a legkézzelfoghatóbb eredménynek minősítette a fiskális fegyelem szigorításával kapcsolatos május óta tartó vitában. Az újítás kritikusai szerint azonban hiába lesz lehetőség a hibák előzetes felfedésére a bizottság és a tanács részéről, mivel a felülvizsgálat eredménye nem kötelező érvényű az illető tagállamra nézve. A költségvetési számokról való végső döntés ugyanis továbbra is kizárólag tagállami hatáskörben marad, az esetleges szankciók kérdését (VG, szeptember 7., 5. o.) pedig nem érinti a tegnapi egyezség.

Az uniós pénzpiaci felügyelet végleges terveinek elfogadása a tanács által ugyanakkor már korábban borítékolható lépésnek számított. A pénzügyminiszterek jóváhagyása után azonban még az Európai Parlamentnek is rá kell bólintani az ügyre. A menetrend szerint a három új hatóság 2011. január 1-jén kezdhetne el működni, bár az egyes szervek hatáskörével kapcsolatos újabb viták miatt a Financial Times Deutschland szerint nem reális ez a határidő.

Ahogyan azt már előre sejteni lehetett (VG, szeptember 7., 5. o.), az uniós bankadó, illetve a pénzpiaci tranzakciókra kivetendő adó kérdésében nem sok előrelépés történt. Különösen utóbbi kilátásai igen rosszak, tekintettel arra, hogy az EU-n belüli ellenállás mellett a többi nagy feltörekvő és fejlett ország sem szerelmes az ötletbe. A helyzetet talán George Osborne brit pénzügyminiszter kommentárja jellemzi a legjobban: „A pénzpiaci tranzakciós adó lehetőségéről már évtizedek óta vitatkoznak, és azt gyanítom, hogy nem lesz ez másképp az eljövendő néhány tíz évben sem.”


Elszigetelődhet Szlovákia

Többen is éles kritikával illették tegnap Szlovákiát az uniós pénzügyminiszterek közül, amiért Pozsony nem kíván hozzájárulni a Görögország számára összeállított 110 milliárd eurós pénzügyi mentőövhöz. Északi szomszédunknak az euróövezeti tagság révén 816 millió eurót kellene rendelkezésre bocsátania a kisegítő pénzalap számára kedvezményes hitel formájában.

Jóllehet az előző pozsonyi kabinet megígérte a részvételét a mentőcsomagban, a júniusban hivatalba lépett új, jobbközép kormány megtagadta ezt.

Joseph Pröll osztrák pénzügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a monetáris unió egyik tagja nem tesz eleget a vállalt kötelezettségeknek, Olli Rehn pedig úgy fogalmazott, hogy Brüsszel minden országtól elvárja a megállapodások betartását. Egy neve elhallgatását kérő magas rangú uniós diplomata „sokkolónak” titulálta Szlovákia viselkedését. JK

Megfontolandónak tartják a lengyel–magyar javaslatot

Komolyan vesszük és a továbbiakban is napirenden tartjuk az ügyet a költségvetési fegyelemmel foglalkozó munkacsoportban (Task Force) – nyilatkozta Olli Rehn a nyolc kelet-közép-európai tagállam és Svédország által javasolt deficitszámítási változtatással kapcsolatban.

Az uniós költségvetési számítási módszerek bármilyen változtatásához az összes tagállam konszenzusára van szükség, ennek megfelelően mindegyikük véleményére oda kell figyelnünk – tette hozzá Rehn.

Az eredetileg Lengyelország és hazánk által kezdeményezett módosítás értelmében a nyugdíjreformokkal járó plusz költségvetési terheket is figyelembe kellene vennie Brüszszelnek a deficit kiszámításakor (VG, augusztus 17., 4. o.).

Az uniós költségvetési számítási módszerek bármilyen változtatásához az összes tagállam konszenzusára van szükség, ennek megfelelően mindegyikük véleményére oda kell figyelnünk – tette hozzá Rehn.

Az eredetileg Lengyelország és hazánk által kezdeményezett módosítás értelmében a nyugdíjreformokkal járó plusz költségvetési terheket is figyelembe kellene vennie Brüszszelnek a deficit kiszámításakor (VG, augusztus 17., 4. o.).-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.