Az Európai Unió 9 tagországa szeretné megváltoztatni a költségvetési deficit számítási módját. Mint ismeretes Lengyelország kezdeményezéséhez hazánk is csatlakozott.
Az országok még augusztus 6-án küldtek levelet az EU-nak, melyben sérelmezték, hogy a végrehajtott nyugdíjreform hatására a költségvetési deficitjük növekedett (így az államadósság-pályájuk is rosszabbnak látszik, mint a többi országé – a szerk). A befizetések egy része a magánynyugdíj-pénztárakba vándorol, ez lyukat üt a költségvetésbe.
Az Ecofin ülésén nem tértek ki a téma megvitatására, a Financial Times szerint arról sem lehet tudni, hogy a jövőben megvitatnák az ügyet. Nehezítő körülmény, hogy a javaslatot a vezető országok nem támogatják, Németország kifejezetten ellene van a kezdeményezésnek.
Pedig jelentősen javulnának a reformer országok hiánymutatói. A svéd deficit évente 1 százalékkal csökkenne a GDP százalékában, ha a számítási módszer érvénybe léphetne, közölte a svéd kormány. A költségvetési hiányuk 2,1 százalékra csökkenne 2010-ben. Magyarországban ennél is nagyobb mértékben csökkentené a költségvetési hiányt az új módszer.
A befektetői bizalom csökkenéséről beszél Ben May, A Capital Economics vezetője, aki szerint ez a bizalomvesztés az eurózóna gyengébb tagországaiban következne be, ahol nagy a költségvetés hiánya. Az EU pénzügyminiszterei homokba dugták fejüket – vélekedett Lorenzo Sforza, a Hewitt Associates EU-ügyekért felelős biztosa. Hosszútávon nem hoz nyereséget a fejlett EU-s országok számára, és a javaslat elfogadása befektetői bizalomvesztést okozhatna az euróban befektetett értékpapírok iránt.
Az országoknak a deficitet csökkenteniük kell, és el kell hitetniük a befektetőkkel, hogy képesek a hiányt menedzselni – ezért kerülhetett elő a javaslat, vélekedett Charles Cronin, a CFA európai pénzügyi integritásért felelős biztosa. A „kozmetikázás” hatására lehetséges, hogy egyes elemzők leminősíthetik az adósságpapírokat – olvasható ki a kommentárból.
A fegyelmezetten gazdálkodó országok folyamatosan csökkenő ütemben, de elszámolhatták a magán-befizetéseket, melynek végső kivezetésének nem örültek az országok. Magyarországra nem vonatkozott az engedmény: a fegyelmezetlen, nagy költségvetési hiánnyal és magas államadóssággal rendelkező országok semmilyen mértékben nem számolhatták el ezt a tételt.
Nem sikerült konszenzusra jutni, közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa, s nem tűzték napirendre az ügy tárgyalását.
A javaslat megosztja a szakmát: a Költségvetési Tanács ellene van, Oszkó Péter szerint számos érv szól mellerre. Ám hiába a szakma általános pozitív kritikája, ha a tagországok ellenzik, nem valósulhat meg az új deficitszámítási módszer.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.