Jó nagy söralátétre lesz szükség az adóbevalláshoz
Kérdés persze, hogy ki mit ért egykulcsos adón. A kilátásba helyezett „családi jellegű” egykulcsos adó ugyanis már eleve azt vetíti előre, hogy a gyermekek után vagy adókedvezmény, vagy valamilyen adómentes sáv jár majd az adófizetőknek, ez szigorú értelemben véve máris többkulcsossá teszi a magyar szja-t. Persze az adózókat kevésbé kötik le ezek az elméleti szőrszálhasogatások, számukra az a lényeg, hogy az szja-t minél egyszerűbben lehessen bevallani, és lehetőleg minél kevesebbet kelljen befizetni.
Azonban már e két cél összefésülése is komoly munkát ró a jogalkotókra: az eddigi jelzések szerint a 2011-től életbe lépő egységes kulcs mértéke 16 százalék lesz. Igen ám, de a családi adózásnak, vagyis a jövedelmek öszszevonásának és az abból élők számával való elosztásának csak sávos adóterhelés esetén van értelme, ezért a gyermekvállalás támogatását egykulcsos szja mellett csak új adókedvezmények bevezetésével lehet elérni. Miközben éppen ezek kivezetése mutatna az egyszerűsítés irányába.
Persze egy családi kedvezmény még nem feltétlenül teszi bonyolulttá az adószisztémát. Ennél azonban – legalábbis a következő években – többre lesz szükség. Ugyanis 16 százalékos lineáris adókulcsot feltételezve valamennyi bér esetén éppen az átlagos vagy az alatti keresetűek nettó jövedelme csökkenne – ezen változtatni kell. A jelenleg igen tetemes adójóváírásnak hála ugyanis a 16 százalékos adókulcs még a szuperbruttósítás kivezetése mellett is csak 156 292 forintos havi bruttó kereset felett jelentene könnyebbséget az adózóknak, ez alatt nőne a terhelés. Az adóalapot 1,27-szeres szorzóval növelő szuperbruttósítás megtartása mellett pedig ez a limit 199 769 forinton áll, vagyis ennél alacsonyabb havibér mellett rosszul járnának jövőre az adófizetők.
Az adójóváírás kivezetése mindemellett évi több százmilliárd forinttal csökkentené a költségvetési bevételeket. A friss zárszámadási törvényjavaslat szerint 2008-ban 279 milliárd, tavaly pedig 281 milliárd forintot emésztett fel, az szja-rendszer jelentős módosításával pedig ez az összeg – a költségvetési törvény számítása szerint – az idén 448 milliárdra nő.
Márpedig ha a kormány valóban úgy akarja átalakítani az adószisztémát, hogy az senkit se érintsen rosszul, akkor e tetemes összeg lefaragására csak több év alatt, netán a minimálbér gyorsabb ütemű emelése mellett kerülhet sor. Éppen e forrásigény miatt fogalmazott úgy egyik név nélkül nyilatkozó forrásunk, hogy a korábban sokat bírált szuperbruttó kivezetésére a következő években nem kerül sor.
Az egykulcsos irányba való haladás ugyanakkor már most is „kódolva van”: egy tavalyi törvény szerint az szja-sávhatár a múlt évi 1,9 millió, valamint az idei 5 millió forint után jövőre 15 millió forintra emelkedik, vagyis az emberek túlnyomó részét amúgy is csak az alacsonyabb, jelenleg 17 százalékos adókulcs érintené. További kérdés azonban, hogy a kilátásba helyezett 16 százalék más, az szja-hoz kötődő bevételekre is vonatkozik-e majd. Ezek közé tartozik az egyéni vállalkozók jelenleg 10 százalékos adómértéke vagy az árfolyamnyereség és osztalék 25 százalékos adókulcsa. A befektetéseket bizonyos esetekben 10 százalékos, öt éven túli lekötés esetén pedig 0 százalékos adó terheli. Mivel ez utóbbi viszonylag új találmány, a kedvezmény megszüntetése esetén is ez a könnyítés 2015-ig biztosan szerepel majd az adóbevallásokon. Mindezeket figyelembe véve a következő években még biztosan egy nagyon nagy korsó sör kell ahhoz a söralátéthez, amelyen el tudjuk készíteni bevallásunkat – fogalmazott lapunk kérdésére Radnai Károly, az Orientax Tanácsadó Kft. adópartnere. KR–BÁ
MÁSUTT KIHÁTRÁLNAK AZ EGY KULCSBÓL
Az egykulcsos jövedelemadók bevezetésében térségünk országai jártak az élen, ám a Nemzetközi Valutaalap egy tanulmánya már 2006-ban úgy ítélte meg: a kérdés nem az, hogy átáll-e majd még több ország egy ilyen rendszerre, hanem hogy a már meglévőket fenntartják-e.Az átalányadók ugyanis sok esetben nem váltották be a nagyobb költségvetési bevételekhez, illetve az igazságosabb közteherviseléshez fűzött reményeket. Utóbbi tényező a globális gazdasági válság nyomán még inkább a viták kereszttüzébe került: egy tavalyi rigai konferencián éppen az IMF képviselője beszélt arról, hogy a társadalmi kohézió fenntartása érdekében a tehetősebbeknek nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a válság kezelésének a költségeihez.
A helyszín aligha volt véletlen, hiszen Lettország az elsők között vezette be az egykulcsos jövedelemadót, és bár sokáig kimagasló ütemű gazdasági növekedést élvezett, a múlt év annál nagyobb visszaesést hozott.
Az átalányadók ugyanis sok esetben nem váltották be a nagyobb költségvetési bevételekhez, illetve az igazságosabb közteherviseléshez fűzött reményeket. Utóbbi tényező a globális gazdasági válság nyomán még inkább a viták kereszttüzébe került: egy tavalyi rigai konferencián éppen az IMF képviselője beszélt arról, hogy a társadalmi kohézió fenntartása érdekében a tehetősebbeknek nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk a válság kezelésének a költségeihez.
A helyszín aligha volt véletlen, hiszen Lettország az elsők között vezette be az egykulcsos jövedelemadót, és bár sokáig kimagasló ütemű gazdasági növekedést élvezett, a múlt év annál nagyobb visszaesést hozott. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.