BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az AB-döntés és a kormány bosszúja

Alkotmányba ütközik a Fidesz 98 százalékos különadója, mely a közszolgákat terhelné visszamenőleges hatállyal, döntött az Alkotmánybíróság. Az AB szerint a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása viszont lehetséges. A Fidesz nem késlekedett a válasszal: már be is nyújtották a törvénytervezetet, amelyben korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét.

A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után.

A kormánypárt válasza nem késlekedett sokáig: Lázár János frakcióvezető sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz törvénymódosító javaslatot nyújt be, amelyben megnyirbálják az Alkotmánybíróság jogkörét. 

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.

A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.

Az indítványozók - köztük szakszervezetek is - kifogásolták a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában - költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működtetett más jogi személynél - foglalkoztatott magánszemélyek végkielégítését és egyes jövedelmeit, és azt, hogy a szabályozás visszamenőleges. Ilyen jövedelem például a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény és az előző évi szabadság megváltása.

A jogszabály szerint annak, aki már megkapta a különadó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kellett volna fizetnie a 98 százalékos különadót.

Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében" módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.

Az AB október elején elkezdte tárgyalni, ugyanis előrevették a különadó tárgyalását, hogy megállapítsák, van-e alkotmányossági vetülete a 98 százalékos elvonásnak. A LIGA és több tagszervezete is tiltakozott az új szabályozás ellen, mivel az egyrészt visszamenőlegességével alkotmánysértő, másrészt olyan tisztességes munkában megöregedett munkavállalókat is aránytalanul sújt, akik nem lehettek céljai a törvényalkotónak - írta közleményében a szakszervezeti tömörülés.

A különadóról szóló törvényt már az új köztársasági elnök, Schmitt Pál kapta meg. A törvényes határidő utolsó napján továbbította az Országgyűlés a köztársasági elnöknek a „tucatnyi törvényt és törvénymódosítást”, a továbbítás időpontjának okán nem Sólyom László kapta meg a csomagot.

Lezsák Sándor a nyári ülésszak utolsó napján írta alá a törvénycsomagot, mint az Országgyűlés alelnöke. Így a hivatalba lépett köztársasági elnökhöz kerültek a törvények.

Korábban nem vártak az új elnökre

A szavazás után a házelnöknek tizenöt napja van aláírni a törvényeket, majd elküldeni a köztársasági elnöknek kihirdetésre. A most aktuális törvényeknél a határidő utolsó napján iktatták be Schmitt Pált, vagyis kiküszöbölték annak lehetőségét, hogy Sólyom László bármely javaslatot visszaküldje.

A korábbi elnökcseréknél az aktuális kormányok nem figyeltek ilyen precízen a határidőkre. Göncz Árpád ritkán vétózta meg az első Orbán-kormány törvényeit, így 2000. évi visszavonulásakor a törvényhozásnak nem kellett várnia Mádl Ferenc hivatalba lépésére. Mádl 2005-ig több törvényt is visszaküldött, de az akkori kormány bizonytalan volt, mit várhat Sólyom Lászlótól, ezért fontos törvények kihirdetését nem halasztották a beiktatása utáni napokra.

Orbán Viktor akcióterve 18. intézkedésként említette meg akciótervében, hogy milyen jövedelmeket adóztatnának 98 százalékos adókulccsal a közszférában. Így a 60 napon túli végkielégítések mellett az egyéb béren kívüli juttatásokat, vagyis a titoktartási pénzt, és a felmondás után ki nem vett szabadságok megváltást is 98 százalékos adóval terhelték volna.

Vadász Iván adószakértő szerint, bár a cél jogosnak tűnik, de a megoldás valószínűleg alkotmányellenes . „Nem lehet ilyen mértékű elvonást alkalmazni. A visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütköző módszerről van szó, és alkotmányellenesnek tartom abban az értelemben, hogy ez már nem adó, hanem teljes körű kisajátítása a jövedelemnek”- vélekedett az adószakértő június közepén. Vadász Iván szerint az ilyen kifizetések joggal váltják ki az emberek haragját, de a jogszerűtlen, a jogbiztonság elvével ellentétes módszerekkel nem lehet gátját vetni az ilyen ügyeknek.

A passzus azon része állt leginkább ingatag lábakon, amely visszamenőleg, a múltban szerzett jövedelmekre is adókötelezettséget állapított meg. Hogy kivédje a támadást, a kormány az alkotmányt is módosíttatta: beleíratta a parlamenttel még a 98 százalékos adó megalkotása előtt, hogy a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott” jövedelmekre a mindenkori kormány belátása szerint tetszőleges közterhet vethet ki - olvasható az Index-en.

A korábbi elnökcseréknél az aktuális kormányok nem figyeltek ilyen precízen a határidőkre. Göncz Árpád ritkán vétózta meg az első Orbán-kormány törvényeit, így 2000. évi visszavonulásakor a törvényhozásnak nem kellett várnia Mádl Ferenc hivatalba lépésére. Mádl 2005-ig több törvényt is visszaküldött, de az akkori kormány bizonytalan volt, mit várhat Sólyom Lászlótól, ezért fontos törvények kihirdetését nem halasztották a beiktatása utáni napokra. Félórás egyeztetéssel átment volna? Egy félórás egyeztetéssel elkerülhette volna a kormány ezt a "blamázst" - reagált az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke arra, hogy az Alkotmánybíróság eltörölte a 98 százalékos különadót.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek mindig is bírálták a jó erkölcsbe ütköző kifizetéseket, ezért szívesen egyeztettek volna a kormánnyal ennek megakadályozásáról. A szabályozás azonban nem vonatkozhat a jogosan, tisztességesen megszerzett juttatások megsarcolására is.

"A különadó céljában nem lett volna vita" - mondta, hozzátéve, hogy a párbeszéd során kialakíthatták volna azt a megoldást, amely megfelel a célnak és nem alkotmányellenes. Erre való az OÉT, az ágazati párbeszéd bizottságok, illetve az egyeztetés az állami tulajdonú cégek szakszervezeteivel - hangsúlyozta.

Pataky Péter hangsúlyozta: ha a kormány úgy dönt, hogy újabb szabályozással próbálja elejét venni a "jó erkölcsbe ütköző kifizetéseknek" a szakszervezetek készek egyeztetni. Vadász: Megnyugtató az AB döntése Megnyugtatónak nevezte Vadász Iván, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a különadóról szóló rendelkezéseket; a jó erkölcsbe ütköző kifizetések megakadályozására véleménye szerint nem az adóztatás nyújt megoldást, hanem a kifizetéseket megalapozó szerződések megtámadása.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke az MTI-nek hangsúlyozta: három ponton is alkotmányellenes volt a rendelkezés. Nem csak az volt a baj, hogy visszamenőleges hatályú volt, de 98 százalékos mértéke miatt már nem adónak minősült, hanem kisajátításnak. Legalábbis a régebbi alkotmánybírósági ítéletek alapján - fűzte hozzá. Az alkotmány szerint pedig kisajátítani csak nyomós közérdekből lehet, azonnali, teljes kártérítés mellett - jegyezte meg. Kifogásolható volt az is, hogy az adót szankcióként alkalmazták, noha az alkotmány szól az arányos közteherviselésről is, arról, hogy az adót arányosan kell viselni. A pedagógusok is örülnek A PDSZ örömmel és megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság döntését, mely eltörli az ún. 98%-os különadót.

Értjük és tiszteletben tartjuk a jogalkotó szándékát, mely külön adóval kívánja sújtani a jó erkölcsbe ütköző módon megszerzett jövedelmeket. A közalkalmazottak túlnyomó többsége azonban nem tartozik, nem tartozhat a megcélzott réteghez. Ezért is fordultunk az Alkotmánybírósághoz, s küldtünk levelet a parlamenti képviselőknek, kérve a törvény megsemmisítését, illetve ha az nem lett volna lehetséges, visszavonását.

Jó érzés tudni, hogy törekvésünk eredménnyel járt. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.