Az AB már nem áll a kormány útjába - még többet fizetnek a bankok

Alkotmánybírósági kontroll hiányában a jövőben bármikor lehetőségük lesz különadókkal betömködni a költségvetés lyukait - írja az Index.

Az AB már nem dönthet a válságadók, a különadó vagy a magánnyugdíj-pénztári járulékok elvonásának alkotmányosságáról.

Az utolsó pillanatban az egyetlen potenciális kellemetlenséget is elhárította a kormány azzal, hogy egy last minute módosítás értelmében az AB egyáltalán nem is vizsgálhatja az ilyen törvényeket.

Orbán Viktor tegnapi költségvetési expozéjában is hangsúlyosan szólt arról, hogy a gazdasági törvénykezés útjából minden akadályt el kell "gördíteni".

A záróvitában felszólalt Navracsics Tibor igazságügyi miniszter is, immár másodszor nyilvánítva véleményt a kérdésben. Nevetségesnek nevezte, hogy az a Jobbik tiltakozik, amelyik táborokba akarta zárni a cigányokat, az az MSZP tiltakozik, amelyik gumilövedékkel lőtte a tüntetőket, és az az LMP tiltakozik, ami "1918 őszét idézi elénk". Az alkotmánymódosításokat a népakarattal indokolta, vagyis azzal, hogy a nép vissza akarja venni a végkielégítéseket. "Demagóg", kiabálták be többen is az ellenzéki padsorokból. Az alkotmánymódosításokat "jogállami megoldásnak" nevezte.

A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással - az MTI számításai szerint 261 igen szavazattal - az alkotmány módosítását, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. A módosítás egyúttal lehetővé teszi, hogy a közszférában dolgozókra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadót öt évre visszamenőleg kelljen megfizetni.

A fideszes Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre indítványa alapján az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

Az AB jogkörének szűkítését a teljes alkotmányjogászi gárda, Sólyom László volt AB- és köztársasági elnökkel, helytelenítette, de Gyurcsány Ferencnek és az LMP-nek is ezreket sikerült mozgósítania a tervek ellen.

Teljes a konszenzus abban is, hogy a módosítások nem a 98 százalékos különadó miatt életbe vágóak a kormány számára, hanem a magán-nyugdíjpénztári befizetések "eltérítése", és a magán-nyugdíjpénztári vagyon önkéntes átadása, valamint az ágazati különadókból befolyó pénz biztosítása miatt kellett elhárítani az elbuktatásuk veszélyét. Ha ugyanis ezek közül bármelyiket vissza kell vonni, tarthatatlanná válik az adócsökkentésekkel tűzdelt költségvetés, és teljesíthetetlenné válik kormány eddig vallott gazdaságpolitikája.

Érdekes fejlemény még, hogy a kormány a költségvetéshez az utolsó pillanatban módosító javaslatokba rejtve emeli a pénzintézetekre rótt különadó mértékét.

Jelenleg a hitelintézetek különadója 50 milliárd forintig 0,15 százalék, a fölött 0,5 százalék. A módosítás alapján utóbbi mérték 0,53 százalékra emelkedne. Ez tehát egyértelműen a bevételek növekedését célzó intézkedés - írja a Népszabadság.

Más a helyzet a biztosítók esetében. Ott jelenleg egységesen 6,2 százalék az adó mértéke. Ha elfogadják a módosítási javaslatot, akkor 2011-ben három sávra bomlik az adózás: 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalékot kell fizetni, 8 milliárd forintig 3 százalékot, a felett pedig 6,4 százalékot. A tárca indoklása szerint ezzel a változtatással elsősorban a kis biztosítók terhelése csökkenne, amely révén a gyengébb piaci helyzetükből adódó versenyhátrányuk is mérséklődne.