BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Küszöbugrás terhekkel

Meglehet a jövő évi hiánycél, ha a különadók és a járulékátirányítás „kitartanak”. Az, hogy az önkormányzatok nélküli deficit valóban 688,8 milliárd forint lesz-e, mint ahogy azt a kabinet tervezi, elsősorban a válságadókon, a magán-nyugdíjpénztári járulékok sorsán, valamint a közszféra tervezett karcsúsításán áll vagy bukik.

Költségvetés. Jövőre sikerülhet, ami hét éve nem: 3 százalék alatt maradhat a magyar államháztartás hiánya, legalábbis ezt tűzi ki célul a szombaton az Országgyűlés elé került 2011-es költségvetési törvényjavaslat. Nem a maastrichti deficitlimit teljesítése azonban a jövő évi büdzsé egyetlen különlegessége, az egyenleg javulását ugyanis elsősorban a külön- és válságadókra, a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítására, valamint a közszféra karcsúsítására építette a kormány.

Míg ez utóbbit a szakszervezetek nehezményezik, a külföldi elemzők elsősorban a nyugdíjreform visszafordításáról, vagyis ennek veszélyéről beszélnek a tervek láttán. A számításokból ugyanakkor kiderül, hogy a nyugdíjkasszák visszaszorításával akár az államadósság GDP-arányos mértéke is 70 százalék körülire javulhat a jelenlegi, 80 százalékot súroló szintről. Közgazdászok azonban hiányolják a szerkezeti reformok költségfedezetét a büdzséből, és arra figyelmeztetnek, hogy túlságosan optimistának bizonyulhat a kormány jövő évi 3 százalékos GDP-növekedéssel kapcsolatos várakozása. A 2,9 százalékos eredményszemléletű hiánycél teljesítése ugyanakkor az államadósság finanszírozása mellett hazánk érdekérvényesítő képességére is jótékony hatással lehet.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.