Az FT németországi kiadása részletesen elemzi, hogy a kormány kétharmados többségével milyen - egyébként nagy felháborodást okozó - törvényeket hozott. Említi egyebek mellett a hétfőn éjjel megszavazott új médiatörvényt, s az alkotmánybíróság jogkörének megcsonkítását, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának állami kézbe irányítását.
Már több elemző is felhívta arra a figyelmet, hogy a jövőben a kormányzat megpróbálja majd átvenni a jegybank irányítását is. "Az MNB szembeszáll ezzel és igyekszik megtartani függetlenségét. További negyedpontos emelést tartunk elképzelhetőnek januárban vagy februárban" – mondta a Bloombergnek Guillaume Tresca, a Crédit Agricole elemzője. Hasonlóan vélekedett Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője is, aki szerint a kormány és nemzeti bank közötti feszültségek többet nyomtak a latban, mint az infláció vagy a kamatpolitika.
A jegybank novemberben majd ebben a hónapban is emelte az irányadó alapkamatot, rendre 0,25 százalékponttal. AZ FT felhívja a figyelmet arra, hogy az MNB indoka az emelésre az inflációs cél elérése volt, ugyanakkor a tényleges fogyasztói-áremelkedés jövőre a legjobb esetben is 3,5-4 százalék lehet, amely igencsak elmarad a jegybank 3 százalékától.
A piaci szereplők egyértelműen a kormány és a jegybank közti ellentétnek tudják be a kamatemelést, hiszen a kormány terveinek megvalósításához – tehát a gazdaság felpörgetéséhez – éppen alacsony kamatszintre lenne szükség. Az FT emlékeztet arra, hogy Magyarországot rendkívül érzékenyen érintette a válság és nagy nemzetközi hitelcsomag felvételére szorult.
A magyar kormányzat már többször lemondásra szólította fel Simor Andrást, s hétfőn ismét kemény kritikával illette a jegybank döntését, eszerint a kamat emelése megalapozatlan és megakadályozza Magyarország gazdasági válságból történő kilábalását.
Kétharmados többségével a kormányzat vélhetően szélesíti befolyását a jegybankra – írja az FT. Első körben egy, a Fideszhez közel álló személyt ültetnek az MNB élére, s a Monetáris Tanács tagjait is e szempontok szerint választják ki. Simor András és a tanács négy tagjának mandátuma ugyanis márciusban jár le.
Az elemzők szerint, ha változások történnek a testületben, akkor az MNB legutóbbi kamatemeléseit csökkentések követhetik, s az irányadó kamatszint 5,5 százalékra állhat vissza. A Barclays Capital elemzői szerint komoly pénzpolitikai fordulat várható Magyarországon 2011 tavaszán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.