A nemzetközi tapasztalatokkal szemben Magyarországon nem volt sikertörténet az inflációs célkövetés – mondta Simor András jegybankelnök az MNB Horgony 2011 című konferenciáján. Ebben a fiskális problémák mellett nagy szerepe volt az árfolyamsávból adódó korlátoknak is.
Olyan mértékű, elsősorban költségvetési eredetű sokkok érték a gazdaságot, amelyek ellensúlyozására a monetáris politika szűkre szabott mozgástere nem volt elegendő – fejtette ki az MNB-elnök, aki mindezek mellett is kiállt a célkövetés mellett. Azt is elismerte, hogy alábecsülték a várakozások szerepét, ami hozzájárult ahhoz, hogy csak néhány hónapra tudták a cél közelébe leszorítani a drágulási ütemet.
A tartósan magasabb pénzromlás miatt pedig eltűnnek a hosszú távú megtakarítások, ami megdrágítja a vállalkozások finanszírozását – fejtette ki Simor. Azt is hangsúlyozta, hogy a jegybank nem tud egyszerre növekedési és inflációs követelményeknek megfelelni. Ha a jegybank növekedési megfontolások miatt nem emel kamatot, amikor inflációs szempontból indokolt lenne, akkor ez beépül a várakozásokba, és a végeredmény csak magasabb infláció lesz, magasabb növekedés nélkül.
A novemberi kamatemelésre utalva Simor elmondta, bízik abban, hogy ez hitelesen demonstrálja az alacsony infláció megőrzése melletti elkötelezettséget. Azt is elmondta, hogy – a régiós tendenciát követve – a 3 százalékos inflációs cél lejjebb vitelét kellene megfontolni, ami az euróbevezetési törekvésünkkel is összhangban lenne. Jövő év közepén dönt majd a monetáris tanács a 2013-tól érvényes célról, mint ismeretes, a kormány inkább növelné a célszintet.
A jegybankelnök az eurózóna-tagsággal kapcsolatban elmondta: az nem oldja meg automatikusan egy ország minden problémáját. Az eurózóna perifériáján található országok példájából azt kell megtanulnunk, hogy eleve stabil fundamentumokkal, strukturális feszültségektől mentes gazdasággal kell belépni a valutaunióba – vélekedett. Az inflációs várakozások horgonyzásához nem elegendő, ha csak egy-két évre szorítjuk le az inflációt.
Az inflációs célkövetés – még akkor is, ha növekvő a népszerűsége – gyengeségektől szenved, amire a válság rámutatott rá – mondta el az MNB konferenciáján Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke.
Ez a hiba pedig, hogy bizonyos eszközárakat felfújt, nem volt képes tompítani a rendszer ezt a hatást. Hosszú távon a tőkebeáramlás árfolyam-felértékelődést okoz, ami elvileg segít az infláció leküzdésében. Ennek hátterében az áll, hogy általában nem fedezik le a befektetők az árfolyamkockázatot. Ugyanez a helyzet a rövid távú, spekulatív befektetőkre is. Ezek nem közvetlenül hatottak, hanem a hazai bankok devizahitelezésén keresztül.
Ez a régiónkban szinte mindenütt jellemző volt, kivéve Csehországban – mutatta be a jegybankelnök. Mindez azért veszélyes, mert erodálja a monetáris politika hatékonyságát. A makroszintű pénzügyi felügyelet erősítésével javasolja a lengyel szakember kezelni a tőkebeáramlásból adódó instabilitást, hogy ne alakulhassanak ki ilyen jellegű feszültségek a gazdaságban. Ha a cégek számítanak a fokozatos árfolyam-felértékelődésre, akkor nem folyamodnak devizahitelekért – vázolta a megoldást Belka. Hangsúlyozta azonban, hogy ez egy lassú folyamat, amelyet ráadásul azonnal megakasztanak a külső sokkok, mint például most, Írország finanszírozási problémái. Egy esetleges bankadó bevezetésével kapcsolatban azt mondta, hogy szerencsés lenne a betéti oldalt megadóztatni, de Lengyelország még kivár ebben a kérdésben.
Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke is felszólalt a rendezvényen: szerinte a devizahitelezés erodálja a monetáris politika hatékonyságát, a jegybank elveszti egyes pénzügyi folyamatok felett a kontroll lehetőségét, ezért makroprudenciális eszközökkel lehetőleg vissza kell szorítani a nagyarányú devizahitel felvételt.
Marek Belka a Magyar Nemzeti Bank a Horgony 2011 című évzáró rendezvényén pénteken Budapesten újságírói kérdésre azt is elmondta: Lengyelország a mostani körülmények között nem siet belépni az eurózónába, de Lengyelország is érdekelt az euró, az eurózóna stabilizálódásában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.