"Költségvetési sokkok" - Simor kiállt az inflációs cél mellett

A nemzetközi tapasztalatokkal szemben Magyarországon nem volt sikertörténet az inflációs célkövetés – mondta Simor András jegybankelnök az MNB Horgony 2011 című konferenciáján. Ebben a fiskális problémák mellett nagy szerepe volt az árfolyamsávból adódó korlátoknak is.

Olyan mértékű, elsősorban költségvetési eredetű sokkok érték a gazdaságot, amelyek ellensúlyozására a monetáris politika szűkre szabott mozgástere nem volt elegendő – fejtette ki az MNB-elnök, aki mindezek mellett is kiállt a célkövetés mellett. Azt is elismerte, hogy alábecsülték a várakozások szerepét, ami hozzájárult ahhoz, hogy csak néhány hónapra tudták a cél közelébe leszorítani a drágulási ütemet.

A tartósan magasabb pénzromlás miatt pedig eltűnnek a hosszú távú megtakarítások, ami megdrágítja a vállalkozások finanszírozását – fejtette ki Simor. Azt is hangsúlyozta, hogy a jegybank nem tud egyszerre növekedési és inflációs követelményeknek megfelelni. Ha a jegybank növekedési megfontolások miatt nem emel kamatot, amikor inflációs szempontból indokolt lenne, akkor ez beépül a várakozásokba, és a végeredmény csak magasabb infláció lesz, magasabb növekedés nélkül.

A novemberi kamatemelésre utalva Simor elmondta, bízik abban, hogy ez hitelesen demonstrálja az alacsony infláció megőrzése melletti elkötelezettséget. Azt is elmondta, hogy – a régiós tendenciát követve – a 3 százalékos inflációs cél lejjebb vitelét kellene megfontolni, ami az euróbevezetési törekvésünkkel is összhangban lenne. Jövő év közepén dönt majd a monetáris tanács a 2013-tól érvényes célról, mint ismeretes, a kormány inkább növelné a célszintet.

A jegybankelnök az eurózóna-tagsággal kapcsolatban elmondta: az nem oldja meg automatikusan egy ország minden problémáját. Az eurózóna perifériáján található országok példájából azt kell megtanulnunk, hogy eleve stabil fundamentumokkal, strukturális feszültségektől mentes gazdasággal kell belépni a valutaunióba – vélekedett. Az inflációs várakozások horgonyzásához nem elegendő, ha csak egy-két évre szorítjuk le az inflációt.

Az inflációs célkövetés – még akkor is, ha növekvő a népszerűsége – gyengeségektől szenved, amire a válság rámutatott rá – mondta el az MNB konferenciáján Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke.

Ez a hiba pedig, hogy bizonyos eszközárakat felfújt, nem volt képes tompítani a rendszer ezt a hatást. Hosszú távon a tőkebeáramlás árfolyam-felértékelődést okoz, ami elvileg segít az infláció leküzdésében. Ennek hátterében az áll, hogy általában nem fedezik le a befektetők az árfolyamkockázatot. Ugyanez a helyzet a rövid távú, spekulatív befektetőkre is. Ezek nem közvetlenül hatottak, hanem a hazai bankok devizahitelezésén keresztül.

Ez a régiónkban szinte mindenütt jellemző volt, kivéve Csehországban – mutatta be a jegybankelnök. Mindez azért veszélyes, mert erodálja a monetáris politika hatékonyságát. A makroszintű pénzügyi felügyelet erősítésével javasolja a lengyel szakember kezelni a tőkebeáramlásból adódó instabilitást, hogy ne alakulhassanak ki ilyen jellegű feszültségek a gazdaságban. Ha a cégek számítanak a fokozatos árfolyam-felértékelődésre, akkor nem folyamodnak devizahitelekért – vázolta a megoldást Belka. Hangsúlyozta azonban, hogy ez egy lassú folyamat, amelyet ráadásul azonnal megakasztanak a külső sokkok, mint például most, Írország finanszírozási problémái. Egy esetleges bankadó bevezetésével kapcsolatban azt mondta, hogy szerencsés lenne a betéti oldalt megadóztatni, de Lengyelország még kivár ebben a kérdésben.

Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke is felszólalt a rendezvényen: szerinte a devizahitelezés erodálja a monetáris politika hatékonyságát, a jegybank elveszti egyes pénzügyi folyamatok felett a kontroll lehetőségét, ezért makroprudenciális eszközökkel lehetőleg vissza kell szorítani a nagyarányú devizahitel felvételt. 

Marek Belka a Magyar Nemzeti Bank a Horgony 2011 című évzáró rendezvényén pénteken Budapesten újságírói kérdésre azt is elmondta: Lengyelország a mostani körülmények között nem siet belépni az eurózónába, de Lengyelország is érdekelt az euró, az eurózóna stabilizálódásában.