Lazít vagy szigorít a jegybank? - Elemzők válaszolnak

A Magyar Nemzeti Bank fél év után novemberben 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot, majd decemberben újra szigorított a Monetáris Tanács. A jegybanki kamat így 5,25 százalékról 5,75 százalékra emelkedett.

„A jegybank kamatemelése várható volt” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak.

Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank közgazdásza elmondta, hogy decemberre a kamat tartását prognosztizálták. „Simor Andrásnak volt egy nyilatkozata, melyből arra lehetett következtetni, hogy nem fog kamatot emelni a jegybank” – mondta az elemző. Suppan Gergely a hétfői kamatemelés után hasonlóan vélekedett, lapunknak azt nyilatkozta, hogy „Simor András enyhítette a várakozásokat, mégis emelt”.

„Az indoklás megállja a helyét, a kamatemelést az inflációs célkövetéssel indokolták, habár a korábbi időszakban ezt a szempontot elfelejtették hangsúlyozni” – fejtette ki Kovács Mátyás a Világgazdaság Online-nak. A jegybank eddigi pályafutása során sosem teljesült az inflációs cél – jegyezte meg a szakértő.

„Amire a jegybank hivatkozott a megelőző kamatemelésnél, vagyis az infláció, annak alapján szigorítani kellett” – magyarázta Kondrát Zsolt. „Ha azon az inflációs pályán haladnak, amit előre vetítettek, akkor emelniük kell” – tette hozzá az elemző, aki még egy 25 bázispontos szigorítást tart valószínűnek.

„Az infláció alakulását illetően optimistább vagyok a jegybanknál” – mondta a közgazdász. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is hasonló állásponton van: korábban jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank inflációs prognózisa túlzott lehet. „Jövő év elején kedvezőbb inflációs adat jöhet, ez változtathat a monetáris politikán” – mondta Kondrát Zsolt.

Arra a kérdésre, hogy milyen a megítélése annak, hogy a jegybank most szigorúbb monetáris politikát folytat, majd tavasszal, a négy új tag kinevezésével várhatóan lazábbak lesznek a monetáris kondíciók elmondta: „a novemberi szigorítást sem nagyon várták a piacon, ezután a csökkentésnek sem lesz drámai hatása”. Hozzátette: „ha az inflációs adatok kedvezőek (kedvezőbben, mint amit az MNB jelenleg vár), ha hiteles a kormány gazdaságpolitikája és megalapozottá válik a 3 százalék alatti költségvetési hiány középtávon is, továbbá nem romlik a külső környezet, akkor csökkenteni is lehet az irányadó rátán”. A kormány várhatóan tavasszal jelent be strukturális reformokat.

Mint ismeretes, a kormány úgy tervezi változtatni a jegybanktörvényt, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága jelölhesse a tagokat. A jelenlegi rendszerben a kormányfő és a jegybank elnöke felváltva jelölhetik a tagokat a Monetáris Tanácsba. Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza szerint a négy tagot tavasszal a kormány fogja jelölni, saját embereit ülteti a tanácsba, ezzel fölénybe kerülnek a tanácsban.

Ha a fentiek hatására Magyarországra áramlik a tőke, akkor kell is csökkenteni az alapkamaton – mondta az MKB Bank vezető közgazdásza.

Kovács Mátyás úgy vélekedett, hogy leginkább a „fiskális kockázatokat vehették figyelembe” és a döntésnek „belpolitikai üzenete van”, még ha nem is ez volt az indok.

„Korábban nem vártunk kamatemelést” – mondta a közgazdász. „A kamatemelési ciklus előtt azt gondoltuk, hogy 5,25 százalékon marad az alapkamat, majd márciustól csökkenhet” – tette hozzá. Hétfőn módosította kamatprognózisát a Raiffeisen: „Ha a jegybank következetes, és inflációs célkövető kamatpolitikát folytat, akkor márciusra 6,25 százalékra kell emelnie az alapkamatot” – mondta Kovács Mátyás.

A Raiffeisen prognózisa alapján 2011 júniusára 5,5 százalékra csökkenhet az alapkamat az új monetáris tanács felállásával, majd szeptemberre 5 százalékig vághatnak, és év végére fennmaradhat ez a szint.

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója úgy vélekedett, hogy „meg lehet indokolni a kamatemelést”, de „a tartás mellett is lettek volna érvek”.

„A novemberi kamatemelés nagyobb meglepetés volt, mint a mostani” – mondta a közgazdász. A novemberben, az előző kamatemeléssel együtt publikált inflációs előrejelzés miatt „várható volt a további szigorítás” – tette hozzá.

„A makrogazdasági környezet javult” és „a jegybank kommunikációja arra enged következtetni, hogy lesz egy szünet a kamatemelési ciklusban” – vélekedett a közgazdász.

Az új monetáris tanács felállásával „leáll az emelési ciklus”, de ha módosulás lesz a monetáris politikában, és kamatcsökkentés következik be, a „változást óvatosan kell menedzselni” – mondta Forián-Szabó Gergely. A várakozás az, hogy kamatcsökkentési periódus jön az új tanács felállásával.

A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója elmondta: ha kinevezik az új tanácstagokat, az „alááshatja” a monetáris politika hitelességét. „Azonban ha egy tag is felfedezi a négy új közül, hogy csorbulhat a monetáris politika hitelessége, akkor nem lesznek túlsúlyban a kamatcsökkentést preferáló tagok” – fejezte be a közgazdász.