Pénztárak, nyugdíj, járulékok - Minden az új szabályokról

Az ünnepek előtt még az eddiginél is jobban „belehúztak” a honatyák a jogalkotásba, a T. Házban számos fontos törvény zárószavazására sor került tegnap, ezek közül több is a nyugdíjakat érinti.

Világgazdaság Online - KR

2010.12.21, 06:00

Tagadhatatlan, hogy a jelenlegi nyugdíjszisztémát a legerőteljesebben érintő passzusokat már a múlt héten megszavazta az Országgyűlés, és a jogszabály Schmitt Pál köztársasági elnök kézjegyével emelkedik törvényerőre. Ismeretes: ezek a rendelkezések január 31-ig teszik lehetővé a több mint hárommillió magánnyugdíjpénztári tag számára azt, hogy egy erről szóló nyilatkozat segítségével a jövőben is a második pillérben maradhassanak.

Ez esetben 2011 decemberétől a munkavállaló által fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulék teljes egészében a tag kasszájához kerül, a munkáltató által a foglalkoztatott után fizetett 24 százalékos, az állami tb-be befolyó járulék azonban nem keletkeztet biztosítotti jogviszonyt. Vagyis hiába fizetnek, a jövőbeli magánnyugdíjpénztári tagok nem lesznek jogosultak állami nyugdíjellátásra. Mivel az eredeti elképzelések szerint a második pillérben lévők nyugdíjának a háromnegyede is a tb-ből származott volna, a második pillér melletti „hűség” csak kevesek számára érheti meg.

Az azonban kétségtelen, hogy az állami költségvetés számára egyfajta „mézeshetek” veszik kezdetüket a visszalépések megindulásával. Arról már egy korábbi jogszabály gondoskodott, hogy 14 hónapon keresztül a magánnyugdíjpénztári tagok egyéni járulékának egésze a büdzsébe – pontosabban a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz - folyjék be, ami éves szinten 360-380 milliárd forintos bevételt jelent. Emellett a második pillérben lévő vagyon további, akár 3000 milliárd forintos összeget is hozhat az államkasszának akkor, ha a tagok mindegyike vagy legalábbis meghatározó többsége a visszalépés mellett dönt.

A második pillérrel kapcsolatos kormányzati lépéseket érinti az a nyilatkozat-tervezet is, amit szintén tegnap lapzártánk után fogadtak el a T. Házban. Az Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János által jegyzett dokumentum a magánnyugdíjpénztári tagok védelméről szól és öt „alapelvet” fektet le a várható tömeges visszalépések kapcsán. Ezek a következők: garantálni kell az egyéni számlavezetést és az ide történő befizetések értékállóságát az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánnyugdíjpénztári tagoknak; garantálni kell a második pillérből az állami rendszerbe átlépők esetleges veszteségeinek jóváírását, valamint – visszalépés esetén - hozamaik adómentességét; valamint ki kell vizsgálni a magánnyugdíjpénztári tagok eddigi befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.

Ehhez képest jóval kevesebbeket, becslések szerint jövőre mintegy húszezer nőt érint az a törvénymódosítás, amelyet tegnap szavazott meg a T. Ház, és amely 40 évnyi munkaviszony után lehetővé teszi nők számára a nyugállományba vonulást. A 40 éves időtartamba a felsőoktatással töltött idő nem, a gyermekneveléssel töltött idő (maximum nyolc év) viszont beleszámít. A nyugdíjazás többlet-költségének a fedezése céljából emelkedik az egyéni nyugdíjjárulék jelenleg még 9,5 százalékos mértéke január 1-jétől 10 százalékra.

Szintén tegnap került az Országgyűlés napirendjére Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnökének kezdeményezése, amely a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelésének újratárgyalását kéri. Ennek érdekében a SZEF több mint ötvenezer aláírást gyűjtött össze, vagyis a javaslat népi kezdeményezésnek minősül.

Több mint kétszázezren léptek eddig vissza

A második pillér eddigi teljesítményének az értékelése során pro és kontra is felmerül az a tény, hogy eddig már közel 210 ezer magánnyugdíjpénztári tag lépett vissza az állami tb-be. Ők 2004 óta összesen 164 milliárd forintnyi vagyont utaltak vissza a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. Vagyis ezt az összeget nem lehet számon kérni a kasszákon, hiszen a hozzájuk érkező járulok egy része vissza is került az államkasszához. A visszalépések ugyanakkor jól mutatják, hogy korábban olyanok is a második pillérhez kerültek, akik számára ez a megoldás előnytelenebbnek bizonyult, mint az állami nyugdíjellátás. A már említett 164 milliárdos vagyonból egyébként 122,2 milliárd forint az utóbbi egy év során, 2009. negyedik negyedéve óta került el a magánnyugdíjpénztáraktól.