Mint ismeretes a jegybank hétfőn 0,25 százalékponttal 5,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. A Monetáris Tanács indoklása szerint a 3 százalékos célt tartósan meghaladó infláció, valamint a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt volt szükség az emelésre.
Simor András ugyanakkor az interjúban kifejtette, hogy a jegybank jelenlegi inflációs céljának 3-ról 3,5 százalékra történő emelése ront hazánk kockázati besorolásán és árt Magyarországnak. Simor idézte az IMF főközgazdászának, Olivier Blanchardnak a véleményét, aki nem az IMF, hanem a saját nevében közölt egy tanulmányt arról, hogy a fejlett országokban 2-ről 4 százalékra kellene emelni az inflációs célt, azért, mert olyan alacsonyra esett az infláció, hogy a jegybankoknak nem maradt gazdaságélénkítő eszközük, hiszen nem lehet tovább hova csökkenteni a kamatokat. Szakmai körökben ezt a logikát úgy lelőtték, mint madarat az égről, és bár az IMF sosem vállalta fel ezt a javaslatot, számtalan konferencián kellett képviselőinek pironkodva elhatárolódni tőle.
A jegybank két éve folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot, ám Simor szerint a november végi növelés egy kamatemelési ciklus kezdetét jelenti, ám annak mértékére és gyakoriságára vonatkozóan nem kíván konkrét információt adni, hiszen azt a későbbiekben az előrejelzések és a beérkező tényadatok határozzák meg.
Simor András arra a kérdésre, hogy hogyan ítéli meg a kormány és az MNB viszonyát azt felelte: „csendes a viszony, olyan értelemben, hogy nem sok kommunikáció van köztünk mondhatnám minimális”. Hozzátette, kerülik az összetűzést a kormánnyal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.